Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT ' S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 35 A' bőrnek természetes szine elvesz, halovány, pöf­ledt lesz, a' betegek közönséges leverettséget érzenek, és a' legkisebb mozgásra is elfáradnak. A' foghus fájni kezd, megdagad, a' legcsekélyebb érintésre is vérzik, a' lélegzet büdös. A' testnek fölületén itt ott, legin­kább a' lábakon különböző nagyságú kékes foltok mu­tatkoznak , tovább terjednek, és ollykor vérsávokká (vi­bices) alakulnak. A' forró éghajlatok alatt a' végtagok vizenyesen pöffedeznek. A' bőrön többnyire olly apró daganatok szármoznak, mellyeken hólyagocskák emelked­nek, 's ezek öszveesvén, helyeiken bíborvörösségü foltok támodnak. A' lábakban fájdalmak szármoznak, a' lérdí­zülés földagad, fekélyek jőnek elő, a' foghus gyakrabban vérzik. A' gyöngeség növekedik, a' beteg vért köp és okádik, 's egyszersmind a' vizellettel és bélsárral is vér ürül ki. A' foghús gyakorta megfenésedik, a' vér a' részek hézagaiba öntődik ki, sok régi sebhelyek fólfakad­nak, és a' gyöngeség a' meg-megérkező vérzés által olly naggyá lesz, hogy a' beteg a' legcsekélyebb mozgások alatt is elájul. 'S végre vagy efféle ájulások közt, vagy egészen kisorvadva hal meg. - 708. S­A' sülyös fekélyek többnyire laposak, széleik és kornyékeik kékek, vizenyesen pöffedtek, fenekök tisztá­talan , szennyes, taplós növedékekkel tele, és a' legcseké­lyebb érintésre is vérzenek. A' fekélybül kiszivárgó eV igen vékony, feketés vérrel vegyült, igen büdös. Nem ritkán a' közel fekvő csontok is részesülnek a' bajból, és pusztulni kezdenek. Többnyire a' foghuson, a' gá­zon (lábikrán) és czombokon támodnak, még pedig a' sülynek nagyobb fokánál magoktul, vagy pedig közön­séges sülyös kórszúny lézengvén a' testben, valamelly más fekélybül. 709. S. A' sülynek gerjesztő olai ezek : a' savitós lég­nek szűke, nedves ködös lég, romlott táplálmányok, lombaság, a' mozgásoknak elmulasztása, vagy súrü ki­merítő erőlködések. Ezen okok főkép a' hosszú tenge­ri uton nemzik a' sülyt, az éjszaki tengerpartoknál (ten­geri süly); az emlitett okok öszve jötte azonban a' száraz földön is képes nemzeni sülyt, főkép lomha mérsék­ményü embereknél, kik nedves setét zuglyokat laknak, rosz romlott táplálmányokkal élnek, honnét a' száraz foU

Next

/
Oldalképek
Tartalom