Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)
IDÜLT ' S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 29 kötözés, valamelly szuvas csontnak közelléte, vagy a' fekélynek rákos minémiisége lehet. — Az efféle növedékek kiirtása a' fekély orvoslására átalában szükség, melly ha a' növedékek fölösleg bujálkodó sarjadzásokbul állónak, cC fekély élettehetségbeli állapoljával megegyező egykorilag alkalmazott gyógybánáson kivül, még a' fekélyek száraz tépettel szorítólag kötöztetnek, és többször pokolkővel dörzsöltetnek; ha pedig a' növedékek gonoszabb természetű elfajulásokbul állanának, étető szerek nyomosabb alkalmozata, vagy metszés, vagy lekötésáltal irtatnak ki.—A'közönséges étető szerek ezek: a' pokolkö, az étetökö, a' dárdanyvaj, gdliczolaj a' kénsavas horgag, az égetett timsó, 'stb. mellyek leginkább akkor alkalmoztatnak, midőn a' taplós növedék egyenlően van az egész fekélyre teremve. A' száraz étető szerek vagy behintetnek, vagy kenőcs képben adatnak; a' folyók pedig, miután a' fekély evétől illendőleg megtisztítatott, ecsettel kenetnek be. Az elsők leginkább a' laz tulajdonságú taplós növedékeknél, és a' nagy evelválasztódásnál; a' másodrendbeliek pedig a' növedékek erősebb öszveállásánál, midőn az ev-szivár nem olly nagy, tesznek jó szolgálatot. Ha a' növedék csak egy részéből sarjad ki a' fekélynek, késsel mozditatik el legkönnyebben, a' mennyiben tövénél fogva metszetik ki ; a' lekötést csak akkor alkalmozzuk, ha a' növedék kocsányos, ha a' beteg a' késtül fél, és ha lemetszés által a' nagyobb vérzéstül lehetne tartani. Olly esetekben, mellyekben az említett étető szerek a' növedék kiirtását nem eszközlik, vagy azoknak szétolvadása, 's elterjedése gonosz tüneményeket okozhatna, hol a' kést vagy lekötést alkaltnozni nem lehet, ott a' növedéknek elrontása csak az izzó vas alkalmozása által eshetik meg. A' vérzések, mellyek a' fekélyes fölületből ollykor magoktul megindulnak , vagy az em lített g yógybán á s ok után kezdenek megáradni, öszvebuzó szerekkel, nyomással , 'izzó vassal, vagy a' növedéknek tökéletes kiirtásával állitatnak meg. 700. g. A' viszdagos fekélyek (ulcera varicosa) többnyire az alsó végtagokon szármoznak, jobbadán monyoruak, fölületesek, választmányaik savós és véres, midőn megidiilnek, széleik megkérgesedik; a' környelő bőr megbarnul, az alszáron, főkép a' fekély körül viszdagos erek és vizenyes daganatok láttatnak. Ezen fekélyek nem ritkán időszakonként visszatérőleg vérzenek, többnyire