Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

160 a' részek változott helyezete. észközöltetik, mellyek alatt ez, és a" fej a' második nyak­gerincz fogképü nyujtványa körül tengelyként mozog. A' fejnek erőszakos hajtása által előre a' fognyujtványhoz forró szálagok elszakadhatnak, midőn aztán az egyene­sen a' gerinczoszlop csatornájába süllyedhet. Ezen ficza­modás mindenkor igen nagy erőszakra történik, és a' megletteknél nem is könnyen lehetséges, mert a' fog­nyujtvány letörik inkább. A' fej fordulatai alatt az em­litett nyujtványnak oldalszálagai feszülnek, és ha az érin­tett mozdulás erőszakos fokig lcénytetik, akkor azok megszakadhatnak, a' nyujtvány pedig az első nyakcsi­golyának haránt szálaga alatt elsurranván, a' gerinczosz­lop üregébe sudamlik. Gyermekeknél, kiknél a' fog­nyujtvány még alacsonyabb és a' szálagok nem olly erő­sek, az oldalszálagok szakadása olly erőszakra meges­hetik, melly a' fejet egyenesen fölfelé húzza. — Elő­hozhatják pedig a' második nyakcsigolyának ficzamodá­sát a' következő erőszakok: fejre való esés nagyobb ma­gosságrul, a' tarkóra esett nagyobb ütés, vagy vala­melly nehéz testnek arra történt esése, tótágasállás, bik­fenty, a' gyermekeknek fejőknél fogva való fölemelése. A' fognyujtványnak a' gerinczcsatornába való süppedése ál­tal a' gerinczagynak nyomása és szakadása okoztatik, é3 a' segedelem lehetetlen. — Némelly esetek mégis azt lát­szanak bizonyítni, hogy a' fognyujtványnak egyedül ol­dalszálagai erőszak által megszakasztva, a' beteg ezen állapotban életbe' maradt, ámbár az említett nyujtvány illyenkor egyedül a' haránt szálag által tartatott légyen helyben. DELPECH, Précis élémentaiie 'stb. Vol. III. 47. 1. 922. S. Az öt alsó nyakgerinczek a' nyaknak előre és oldal­vást való hajlását , és annak forgó mozgását engedik meg, mellyek mértékhaladó fokban történvén, a' fer­de nyujtványok ízfolűletei kölcsönös érületűkből ki­lépnek , egymásnak vetemülnek, és természetes helyze­tükbe nem térhetnek vissza. Eddigien ezen ficzamodás csak egy oldalfelé tapasztaltaték t. i. mint külső erő­szaknak, vagy az izmok által eszközlött erős oldalvásti fejforditásnak következelme. A' ficzamodásnak helyén azonnal nagy fájdalom támad, a' fej a' ficzamodásnak ellenkező oldala felé fordúl, 's ezen helyezetben moz­dulatlan marad, a' fejet mozgató izmok nincsenek gör­csösen öszvchúzva, az orjnyujtványok a' ficzamodásnak hely étül egész a' fejig természetes irányukból kilépnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom