Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

.66 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. 6ok p. o. a' verőfény, csekély égés, a' hideg, izgató kenőcsök és tapaszok, a' kőrösbogár, repczetészta, retek, a' mérges szömörcze' (rhus toxicodendron) nedve, az erős dorgölés, mindennemű sebesitések, és sérelmek, fölakadt nedvek, és daganatok, keményedés, 's több e'félék. Effélék által gynlad meg a' bőr majd közvetlenül, majd közvetőleg, a' mennyiben rájok majd közvetetlen következik a' gyuladás, majd még más bajt hoznak először elő, mellynek következése a' gyuladás. — Az ekként okozott gyuladása a' bőréletműnek majd fölületes, majd mélyebben ható a' bőr állományába. Az első hasonlóbb az orbánczhoz,a' másik pedig inkább mélybeható gyuladás természetével bir, és csakugyan mennél inkább szenved a' sejtszövet és izom, annál kevesbé érdemli meg ezen betegség a' bőrlob nevét. 78. S. Az álorbáncz különbféle okai szerint megkülönböz tetnek 1.) a' helybentámadt börvöreg, (erythema idio pathicum), melly valamelly külső oknak, hidegnek, melegnek, étető anyagoknak, könnyed sérelmeknek következése. 2.) a' kórjeles vagy rokonszenves börvöreg (erythema symptomaticum, consensuale.),-melly csak valamelly a' bőr alatt helyezett képelet másféle szenvedésének bőrre való térésében áll, és kétféle lehet. A ) Gyulasztó vagy savós feszülése az inas terj edékeknek (bőnye, aponeurosis), mellynek súlyosságával a' rokonszenves gyuladás is nő, és ollykor igen messzeterjed, mint p. o. a' vizenynél, a'fej sérelmeinél, a' körömméregnél, 'stb. B.) Kóráttételes lerakódás a' sejtszövetbe , csonthártyára , és mirigyekbe , a' csorvás, csúzos, köszvényes, és gyermekágyi beteges állapotoknál. Ezen esetben^ ha a' letett gyurmák folyó neműek, a'meglepett részek korán elhalnak, és a' fekélyedés-folyamat veszélyének tétetnek ki. Gyakorta valamelly eddig egésséges részen csak néhány órák alatt (leginkább a' jobb föl-, és alszáron, főkép az élemedett férjfiaknál) a' bőrnek rokonszenves vörössége támad, ugyanakkor a' vörösség alatt hullámzás, és feszülő fájdalom is jelenvén meg, hol aztán a' tályog fölnyitása után a' fenésen elhalt (nekrotice) sejtszövetnek egész lebenyei húzathatnak ki; és ha egyszersmind a' csonthártya is szenvedett, a' csont lemeztelenülve tapintatik.-—A kórlefolyás ezen esetben nem olly sebes; a' helybeli fájdalmat t. i. nagyobb vagy csekélyebb lázborzalom előzi meg, melly ismételve megjelenvén a

y váltólázhoz hasonlít. A' láz folyton tart; a' bőr a' fájdalmas helyen rózsapiru szint ölt, valamennyire megvizenyese-