Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)
36 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. geny' és takony' megkülönböztetése végett tétettek, a' Grasmeyeré legnevezetesebb. Ha a' geny t. r. 12. résznyi lepárolt vizz el, és egy rész borkő-olajjal vegyítetik, úgy a' genyben különböző tulajdonságához képest sebesebb vagy lassabban, valamelly enyves, szálakba foszló , átlátszó kocsonya képződik, de ez csak az egésséges takonytúl különbözteti a' geny et, mivel a' gyuladás alatt kifolyó takony a' vizsgálat alatt ugyan azon tüneményt adja elonkbe, mint a' sejtszövetnek genyje. — Gruithuisen -f-) nagyitó üveg alatt a' genyben fehér, tekés, fölületeiken könnyeden pettegetett magvakat tapasztalt, melylyek néhány óra múlva lehullnak, és gömbölyű tekintetöket még a' megszáradt, de ismét föláztatott genyben is megtartják. A' mondott magvak a' takonyban csali akkor látszatnak, ha ez vizsgálat előtt tiszta nedvben eresztetik föl. A' takonybeli magvak kevésbé számosali, és sötétebbek. BERZELIUS , über thierische Chemie , in SCWEIGGER'S Journal für Chemie und Physik. Bd. 12. St. 3. 330. lap. Abhandlung von dem Eiter und von den Mitteln , ihn von allen ihm ähnlichen Feuchtigkeiten zu unterscheiden. Gotting. 1790. 8. f ) Naturhistorische Untersuchungen über den Unterschied zwischen Eiter und Schleim. München , 1809.. 13. S. A' geny gyuladás nélkül nem képződhetik, de ez olly csekély lehet, hogy gyakörta alig, vagy épen nem vétethetik észre, és gyakorta az életmüvek' csekély élő tehetsége, az igen silány idegerő , és a' vér' igen hig volta,, úgy bizonyos kórszunyok'jelenléte miatt megesik, hogy elfajúlt, savós, 's vékony geny készül, a' nélkül hogy a' gyuladás' tüneményeit tapasztalni lehetne. A' genynek bizonyos üregben való ,'korlátlódása is azt bizonyítja, hogy gyuladásnak kellett jelen lenni. Az e Ide ént származott kelevények hideg tdlyogoJcnak, vagyis nyirhhelevényehneh (abscessus lymphatiei) mondatnak. Ezek mindenkor valamelly közönséges korcsvegyületen épült bajnak következelmei, és vagy magoktól, leginkább több helyeken egyszerre , vagy pedig külső erőszakok után támadnak. A'testnek azon közönséges állapotját, mellyen ezen kelevényeknek támadása alapodik, Waither szerint nem ok nélkül geny es kórszunynak (diathesis purulenta) lehetne nevezni; haneui azt nem lehet hinni, hogy a' geny a' vér' olvadásából az edényekben képződik , és hogy a' vér közvetetlenül genynyé változik. Azon köroyülmény , hogy geny találtatott a' vérben, ezen vélemény' hiedel-
