Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

18 6 II. OSZTÁLY. SEBEK. horpadott csontdarabok , vagy a' kaponyaüregbe hatott idegen testek által okoztatik. Az agynyomásnak közös tüneményei a' nvomásnak fokához képest különbőznek: kisebb fokban a' beteg tompa fejfájdalmat, szédülést, fülcsöngést, látsötétedést, és terhes akaratbeli mozgást érez. Nagyobb fokban a' beteg mély álomban fekszik, mellyből föl nem ébresztethetik, a' lehelés hortyogó, bajos, és az ér tellyes, kemény, mozgása rendetlen, a'< szemfény tág , a' szem meredt, szélütések, rángások, a'bélsárnak és vizelletnek akarat ellen való elmenése, a' nyaknak olly különös mervedése, piintha a'fej a' derékhoz volna szögezve, nem ritkán orr - és fülvérzések, és hatalmas láz jelennek meg. — A' legnagyobb fokban gutaiitőleg hal meg a' beteg. 373. S. Hogy "micsoda okt.ul függ az agynyomás, azt átalánosan következő kórnyülmények határozzák meg. A' benyomással járó kaponyatöréseknél, a' sebész látás 's tapintással tett vizsgálás által bizonyodik meg. — A' véres érömlenynél a' tünemények többnyire bizonyos idő , néhány perczenetek vagy órák múlva jelennek meg. Midőn az érömleny azonnal kórtüneményeket hoz elő, ott többnyire halál az esetnek vége. Az érömleny a' kemény kér és kaponya közt, vagy a' kemény és lágy agykér alatt az agy állományában, vagy az agygyomrokban, vagv ezen részek közül egyszerre többekben ülepedhetik'm^. Hogy hol legyen az érömlenynek helye, azt az egyes tündékből ki nem vehetjük. Csak a' kaponya és keifiény kér közé jutott érömlenynél találjuk, hogy a' kaponyahártya mindenkor kevesbé függ oda , és hogy a' csönt lékezés közben nem vérzik, úgy annyira, hogy ez által ollykor az érömleny terjedését is meghatározhatjuk. Azonban ezen tönemény az öregeknél mégis bizonytalan. A' savós és genyes érömleny a' sértés után mindenkor több időre szármozik, t. i. minekutána már az ingerlésnek , a' gyuladásnak, vagy rázódásnak tüneményei jelen voltak. — Az érömleny a' kemény kér és kaponya közé vévén magát, a' kaponyahártya fölválása által kivül körülvett daganat képül. 374. S. . Az agynyomásnak jóslata a' baj fokátul, okaitul, a' mellékes sértésektül, és a' beteg alkotmányátul függ.