Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)
I BEVEZETÉS. IV Mi részünkről iparkodni fogunk néhány közönséges bélyeget föltenni, mellyek némükép kórtudományi fölosztásra szolgálhatnak, és azon betegségeket jelelik ki, mellyek sebészi betegségeknek neveztethetnek. Valamint az élet tünéményei magokat az erök és életművek viszonyos előkelősége által majd erő — hatalombeli, majd ismét életmüves, vagy anyagbeli oldaloknál fogva mutatják inkább, mellyeknek belső öszvehangzásán csak ugyan maga az egésség is alapodik: lígy tapasztalhatjuk - az életműség' beteges állapotjaiban is, hogy majd az erők, majd az életmüvek térnek el inkább szabályos nyomataiktól; honnét az eröbeli, és életmüves betegségeh különbsége következik. Ezen különbség azonban az élet ezen vagy azon oldalának csak föltételes előkelő szenvedését jelentheti, mivel az életmüves test egy magában zárkozott egészet tévén, egyes részei és tüneményei egymással a' legszorosabb viszonyos öszveköttetésben állanak. Az életmüves betegségek átalanosan ollyak, mellyeknek mivolta az életmüves részek természetes minémüségei, képei, 's alkotásainak sértésében áll, azért is közönségesen alapodnak: 1. az életműves öszvefiiggés sértésén : 2. a' részelc szabálytalan egyesülésén: 3. idegen test ele jelenlétén: 4. életmüves részek elfajzásán, vagy új képeletek termödésén: 5. az élet műves részek tökély es elvesztésén : 6. azoknak fölösleges számán. Az életmüves betegségek vagy ollyak, mellyeknek fészke olly részekben van, mellyek erőmüves bánást meg nem engednek, és mellyekhöz a' sebész érzékéletmüvei nem férhetnek, mellyek tehát csak közélet- é3 .gyógyszertárbeli szerekkel orvosoltathatnak', vagy pedig ollyak, mellyeknek széke külső szerek, és rendbe szedett erőművezetek alkalmazását megengedi, és mellyek többnyire ugyan akkori közélet - és gyógyszertárbeli szerek ápolása mellett amazok által meg is gyógyitathatnak '— Innen sebészséghöz tartozó betegségek gyanánt tekintethetnek mind azok, mellyeknek fészke olly részekben helyeztetik, mellyeket a' sebész érzékéletművei megjárhatnak , vagy orvoslásaikra az eröműves szerek alkalmazatát megengedik. Ámbár ezen közönséges meghatározásbul a' gyuládás kirekesztetik, mégis mind közönségesen, mind különösen , ha külső részeket lep meg, sok okoknál fogva a' sebészi betegségekhöz számitatik. A' gyuladás t. i. lefolyásában 's kimeneteleivel többnyire életmüves változásokat okoz, és midőn külső részeket foglal el, csaknem mindig, főkép sebészi szerek alkalmazatát óhajtja;