Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Greetings from Nagygörbő

részletes kérdőív készült a háztartásokra vonatkozóan. Feladataink közé tartozott a kutatás kibővítése egy másik társadalomtudományos megközelítésmóddal: antropológiai terepgyakorlaton strukturált interjúkat készítettünk, és a résztvevő megfigyelés során „közelképeket", portrékat vázoltunk fel a település lakosainak jellegzetes stratégiáiról, az előttük megnyíló életesélyekről. Számos - változó terjedelmű és mélységű - interjú készült a helybeliekkel, amelyekre támaszkodva konferencia-előadások, tanulmányok születtek.

3 Volt egy másik - legalább ennyire fontos - oldalága a kutatásnak: 2006 őszétől diákok egy másik csoportja is bekapcsolódott a kutatómunkába. A PTE Művészeti Kar DLA-hallgatói (zömükben festők, szobrászok) azt a feladatot kapták, hogy a helyszínen, Nagygörbőn önálló munkáikkal, saját maguk választotta eszközökkel reflektáljanak a földrajzi-kulturális tér jellegzetes folyamataira, történéseire. Mindehhez kiindulópontként rendelkezésükre állt a társadalomtudományos kutatás során összegyűlt empirikus adathalmaz, valamint segítségükre voltak a kutatás másfél éve alatt kialakult személyi-intézményes kapcsolatok. A rövid szakirodalmi felkészülés után 2006. október végén lezajlott bő egyhetes terepgyakorlat során a projektben résztvevő négy DLA-hallgató összesen öt installációt/akciót hozott létre.

4 Az installációk/akciók mindegyike szorosabban vagy tágabban kapcsolódott az adott helyhez. Mind az előkészítő munkálatokat, mind a művek sorsát fényképek, illetve mozgóképek segítségével részletesen dokumentálták, s e dokumentumokból állt össze a Qreetings from Nagygörbő című kiállítás képanyaga.

5 Az installációk/akciók - természetesen - önmagukban értelmezhető, autonóm művek, nem csupán egy társadalomtudományos kutatás megállapításait illusztráló „szemléltető ábrák". Azonos a helyszín, azonos a problematika, amivel a két terepgyakorlat foglalkozott; különböző a választott megközelítésmód, a hagyomány és az a nyelv, amelyen válaszaikat megfogalmazzák. E lokális és tematikai azonosság, megközelítésmódbeli, hagyománytörténeti különbség egy meglehetősen markáns alapkérdést is felvet: milyen kapcsolódási pontok, összefüggések léteznek a társadalomtudományos kutatás és a képzőművészeti megjelenítés között, hogyan, milyen vonatkozások mentén egészítik ki, módosítják, helyezik új megvilágításba az ugyanazon a helyen elkészített műtárgyak (installációk, akciók) a társadalomkutatás során feltárt empirikus r-: tényanyagot? Voltaképpen a tér kétféle megragadása és kutatása kerül egymás mellé 7 a projektben: a tér (társadalom)fudománya és a tér művészete (Land-Art). S 2 A lokalitás koordinátái

6 JSo Nagygörbő az elmúlt évszázadokban folyamatosan periferikus helyzetben lévő lokaliH tás volt - természet-földrajzilag a Balaton-felvidék legészakibb bazalthegyének, a Kovácsi-hegynek az északi oldalán helyezkedik el; a kevés termőterület, a föld csekély eltartóképessége már eleve maximalizálta a település lélekszámát. Társadalom-földrajzilag tekintve ugyancsak ezt a periferikus helyzetet tapasztalhatjuk: többször ide-oda csatolták járás- és megyehatárok között, de mindvégig elzárták a nagyobb, prosperáló területektől, a nagyobb városoktól, illetve a Balaton-parttól. Közigazgatási térképeken 238 is afféle senkiföldjén található a település: két kisebb - önmagában is meglehetősen