Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Az ünnepek és a rítusok megértése We are what we celebrate - Understanding holidays and rituals Kovács Zsuzsa

lommal szemben, addig a fogyasztói társadalomban megfordul a viszonyrendszer. Az ajándékokkal elhalmozott gyerekek a fogyasztás erőteljes hatásán keresztül kapcsolják a családokat a csoportot beolvasztó fogyasztói társadalomhoz. Közösségépítés és ünnep A Közösségépítés című rész írásai egy nagyobb (például lokális, etnikai) csoportot, illetve annak ünnepeit és viszonyát vizsgálják a társadalom egészéhez. Theodora Caplow

8 a middletown-i ünnepek éves körforgásáról ír, egy-egy ünnepet egymás ellentétpárjaként (fesztivál-antifesztivál) meghatározva. A szerző tanulmányában az ünnepek kissé banálisan megideologizált módon való összetartozásában látja a közösségre ható összetartó erőt. A fejezet második szerzője Anny Day Wild,

9 aki kwanzaa ünnepén keresztül mutatja be, hogy egy olyan esemény, amely kezdetben a szeparatizmus ünnepe volt, hogyan összesíti ma magában nemcsak a feketék egyik ünnepét, hanem a modern társadalom egyik legproblematikusabb kérdésének, a multikulturalizmusban rejlő feszültségek elfogadásának, a kulturális sokszínűségnek egyik fontos elemét is. A kwanzaa a pánafrikanizmus szellemében az afrikai származású emberek közös ünnepe (121. p.). Az 1970-es években kezdett elterjedni, majd lépésről lépésre egyre népszerűbb lett a középosztálybeli, afrikai származású emberek között. Mi más lett volna e folyamat bizonyítéka, mint az ünnep kommercializálódása: a nagy amerikai cégek kezdtek az ünnep idején különböző kwanzaához kapcsolódó ajándék termékeket gyártani (122. p.). A kwanzaa népszerűvé válása után a kulturális sokszínűség elfogadása jegyében bizonyos amerikai iskolákba beengedték az ünnepet, kihasználva annak lehetőségét, hogy az ünnep kapcsán a kultúrák egymás mellett élésének fontosságáról beszélhetnek, másutt viszont nem tartották ezt fontosnak. Ez a jelenség is jól mutatja, hogy a társadalomban ma még nem egyértelműen tisztázott, hogy a kwanzaa ünnepében melyik vonás a hangsúlyosabb: az ünnep etnikai sajátossága, azaz jelen esetben a fekete diákok származásukkal kapcsolatos nemzeti büszkeségének attitűdje vagy a kulturális sokszínűség elfogadásának szándéka (127-1 28. p.). A mai amerikai társadalom a kwanzaa ünnepét azonban egyre inkább a multikulturalizmus ideája szerint igyekszik értelmezni. A Közösségépítés című rész utolsó tanulmányában David E. Procter

10 a közös élményről mint közösségkohéziós erőről ír. A tanulmány szorosan kapcsolódik a könyv bevezető gondolataihoz azáltal, hogy az ünnepeket a közösség önmagáról való kom- ^ munikációjaként értelmezi. Procter maga is azt állítja, az ünnepek alkalmasak arra, hogy megismerhetők legyenek a helyi szimbólumok, ezenfelül pedig arra is, hogy közös 23 élményekkel kapcsolják össze a közösség tagjait (132-134. p.)- Ä Kansas állambeli Waterville-ben évente megtartott viktoriánus napok alkalmával a közösség felidézi dicső múltját, hangsúlyozva a közös múlt összetartó erejét, kibővítve a fesztiválon szerzett közös élményekkel. Ezen az ünnepen a waterville-iek a város történetének arra a rövid időszakára emlékeznek, amikor az 1880-as években elérte a települést a vasút, lehetővé téve számukra a szarvasmarhaexportot. Waterville ebben az időszakban élte rövid virágkorát: a város poros kis utcái kitisztultak, új épületeket emeltek. A 2.y ( 2~