Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)
Tabló - Az ünnepek és a rítusok megértése We are what we celebrate - Understanding holidays and rituals Kovács Zsuzsa
dicső múltra való emlékezés mellett az ünnep célja, hogy összegyűjtsenek annyi pénzt, amennyi elég azoknak az épületeknek a fenntartására, amelyek a viktoriánus korból származnak, s így megőrizhessék mindazt, ami a közös múltra való emlékezést szolgálja. Ebből az alkalomból kétféle közösségjön létre: a szervezőbizottság, amely 18-20 nőből áll, és a programokra befizető waterville-iek, így az egyik legfontosabb érték, amit az ünnep közvetít, az együttműködés. Az ünnep alatt a helyiek rövid időre ismét részesei lesznek közös múltjuknak, a viktoriánus elit mindennapjainak, és ez az élmény közös emlékeket hoz létre. Ezen a napon a közösség mint a gazdasági erőforrás birtokosa is megmutatkozik, hiszen az egyik cél a pénzgyűjtés, ezért a programokra húszdolláros belépőt kérnek (142-144- p.). Az ünnepen keresztül tehát a közösség a tagjait összetartó múltról és a fennmaradásához szükséges kooperációs készségéről, a gazdasági erőforrásairól és a nők szerepéről kommunikál. Míg a korábbi fejezet tanulmányai az ünnep differenciáló, a társadalmi kohézió ellen ható erejéről tudósítottak, a jelen fejezet írásai az ünnep csoportösszetartó erejét vizsgálták. A durkheimi elméletnek megfelelően a dolgozatokban bemutatott ünnepek a közösség összetartásának formái, alkalmasak arra, hogy rendszeres ismétlődésükkel szolgálják a kötelékek megerősítését. Ugyanakkor ezek az ünnepek nyilvánosak megvalósulásuk formájában és a hordozott üzenet módjában is. Az ilyen formában megfogalmazott nyilvános üzenet a közösségről szól, rajta keresztül pedig a társadalom felé hordoz nyilvános információt. Nemzetépítés A tanulmánykötet legutolsó fejezete, amelyik a Nemzetépítés címet viseli, a legnagyobb csoport, azaz az össztársadalom és az ünnepek közötti viszonyt vizsgálja, elsősorban a nemzeti ünnepeken keresztül, amelyek a közös történelemre való emlékezéssel szolgálhatják a társadalmi kohéziót. A fejezet első tanulmányában Francesca Poletta" a társadalom egészéhez szóló nemzeti ünnepek nyilvánosságának hatását, az ellenvélemények megfogalmazásának módját, a protestálások lehetőségeit vizsgálja. Amiga 19. századi Angliában és Franciaországban elfogadott volt, hogy a hatalom által megszervezett kötelező ünnepeken a résztvevők hangot adjanak a hatalommal szembeni ellenvetésüknek, addig ez az elfogadás természetesen korántsem volt elmondható az elnyomó rendszerekről. A leniig nista rezsim, írja a szerző, a látszatünnepek sokaságán demonstrálta a rendszer haf3 talmát, ami mindenhol jelen van, mindent átsző. Ezeken az ünnepeken az aktuális hatalomgyakorlók a nyilvánosság széles körű információtovábbítási lehetőségét hasz22 nálták ki. A nyilvánosság ezen eszközével él a mai amerikai vezetés is, az elnyomó ~5 rendszerekkel ellentétben azonban ma az amerikai társadalom tagjainak lehetőségük van ellenvéleményüket kifejezni. Denver városában például egy Kolumbusz-napi ünnepségen egy - az Amerikai Indiánok Egyesületéhez tartozó - férfi vért öntött a Kolumbusz-szoborra, ami miatt le is tartóztatták. Az eset nagy médiavisszhangot kapott, a cselekedet nem volt „hiábavaló", mert később a gyerekek a Kolumbusz ünnepével Éfinn kapcsolatos iskolai dolgozataikban nemcsak a dicső gyarmatosítókról írtak, hanem a 2m y O
