Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)
Tabló - Az ünnepek és a rítusok megértése We are what we celebrate - Understanding holidays and rituals Kovács Zsuzsa
Etzioni végül Dürkheim ünnepelméletéhez a következő módosításokat, kiegészítéseket javasolja: I. A feszültség levezetését szolgáló ünnepek kevésbé integratívak, sokkal jobban hajlamosítanak az antiszociális viselkedésre. 2. Egyazon ünnepnek különböző hatása lehet a társadalom egészére, illetve a társadalmon belül bizonyos csoportosulásokra. így egy etnikumhoz kapcsolt ünnep erősítheti ugyan az etnikus csoportosuláson belüli kötődéseket, de alááshatja az etnikumnak az egész társadalomhoz való viszonyát. 3. Az olyan alkalmak, amelyek korábban a nagy, nyilvános ünnepek kategóriájába tartoztak, változásuknak köszönhetően ma már inkább a privát szférában kapnak helyet, és így Dürkheim elvárásaival szemben, melyek szerint minden ünnep társadalmi kohéziós erővel bír, a társadalomban lévő különbségek felerősítéséhez vezetnek. 4- Nem ismertek azok a sajátos motivációk, amelyeknek köszönhetően az ünnepek egy bizonyos meghatározott rendben ismétlődve követik egymást. Egy hipotézis szerint ebben a rendben előbb vagy utóbb minden szociális szükséglet kielégíthető. A feszültséglevezető és az újraegyesítő ünnepek a szerint változnak, hogy az adott ünnepet a különböző csoportok mikor ünneplik. 5. Az ünnepek sikeres változtatásában a vallási hatalmak sokkal sikeresebbek, mint a világiak. 6. A nemi szerepekben és a rokonsági viszonyokban bekövetkező változások kihatnak az ünnepekre, és e változások hathatnak a kohézió felé vagy éppen ellentétes irányba. 7. Az ünnepek szerkeszthetők, változtathatók, a már meglévő ünnepnapok újakkal bővülhetnek, ha azok összhangban vannak a társadalmi értékek változásával. A felsorolást követőn Etzioni konklúzióként megfogalmazza, hogy elvethetjük Dürkheim azon elméletét, amely szerint szoros kapcsolat van az ünnepek, az azokon való részvétel és a társadalmi integráció között. A kötetben megjelenő tanulmányok egy sokkal tágabban értelmezett, több szempontot magában foglaló elméleti keret kidolgozására törekednek (34-35. p.). Családépítés és ünnep A bevezetőt követően a könyv tanulmányai három téma - család, közösség, nemzet - szerint csoportosítva vizsgálják a csoport viszonyát az egész társadalomhoz, a csoport egyes részei közötti átjárást, a nyilvánosság és a privát szféra kapcsolatát. Ezeket a szempontokat a társadalmi integritás vagy széthúzás irányába ható erőik szerint tárgyalják a könyv írásai. A Családépítés című részben foglalt dolgozatok a családdal mint társadalmi egységgel foglalkoznak, a benne bekövetkezett változásokkal, amelyek hatással vannak ünnepeik menetére is. Az ünnepeken keresztül pedig magáról a csoportról és változásáról kaphatunk információt. Elizabeth H. Peck 4 a nagy nyilvános ünnepek családi szférába vonulásával foglalkozik. A viktoriánus társadalom központi értékeiből (vallás, család) kiindulva a polgárság megpróbálta kiszorítani a karácsony, a húsvét, a hálaadás ünnepeiről az ittasságot, a rombolást, a gyermekek koldulását. Elhatárolódva a csőcseléktől, családi körben kezdték ünnepelni ezen alkalmakat, kizárva a nyilvánosságot, például a meghívóhoz kötött részvétellel (44- p.)- Eleinte a családi ünnepek, az otthoni vallásosság a protestáns középosztály sajátja volt, később átvette a katolikus és a zsidó középosztály is, így ezeken az ünnepeken folyamatosan erősödött a család összetartó ereje, elhatárolva a
