Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Helyzet - Tari János: Archív filmek és új médiumok - konferencia és fesztivál Oxfordban

Chanel számára elkezdtük forgatni a sorozatot, a megrendelők részéről ideges fogadtatásra talált a környező világ hatásainak bemutatása. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy nem lennénk őszinték, ha a hagyományos körülmények között élő népekre a külvilág által gyakorolt hatásokat figyelmen kívül hagynánk. Sokkal izgalmasabb lett a film azáltal, hogy figyelembe vettük ezeket. A hagyományos körülmények között élő emberek mégiscsak a mi jelenkori, modern világunkban élnek, annak minden jó és rossz hatását nem küszöbölhetik ki. T. J.: Manapság a producerek szerepe a televíziók számára készülő dokumentumfilmek esetében is előtérbe került. Ön hogyan tudott megbirkózni ezzel? J. B.: Nekem szerencsém volt, mert a producer nem szólt bele a forgatásba, és a megrendelő televíziós társaság is rendkívül toleráns volt velem szemben. Mikor a film első, nyers, vágott változatát elküldtem nekik, kaptam egy nagyon kedves számítógépes üzenetet, melyben sok dicséret szerepelt, s csak kevés kritikus javaslat kisebb változtatásokra. Nem is remélhettem ennél jobb megrendelőt. ELEKTRA BADA - görög antropológiai filmes. 7\ görögországi utazás során három különböző városban ismerhetjük meg a modem roma életet a 2004-es olimpiai játékok előestéjén, a görög cigány kultúra romantizált képeitől a mai, magamutogató táncformák bemutatásáig. T. J.: Filmjének a címe az egzotikus cigányok keresésére utal. Már az első képsorok különleges archív felvételeket tartalmaznak. Hol találta ezeket? E. B.: Az első képet a cigányok alsó társadalmi rétegeivel foglalkozó konferencián találtam, ahol valaki régi fényképeket árult. A kép hátulján a felirat arra utalt, hogy a fotó Auschwitzban készülhetett, de szerintem valójában még korábbi felvétel, mert a romantikus stílusa erre utal. A képen látható hölgy fél melle fedetlen volt, így ábrázolva a romantikus cigány nőideált. A másik felvétel egy fantáziakép volt, mely nem valóságos cigány embert ábrázolt. A nő úgy nézett ki, mintha csak cigánynak lett volna öltözve, és csörgődobot tartott a feje fölött. A harmadik képet, amely egy idős cigányembert ábrázol a múlt század elejéről, Görögországban találtam. T. J.: Viszont sok archív filmanyagot is felhasznált. Ezek honnan származnak? A Görög Nemzeti Filmarchívumból? E. B.: Igen. Az egyiknek Athén mágusa volt a címe, és 1912-ben forgatták. Az utolsó filmrészlet 1958-ból való. A címe Kintorna, szegénység és büszkeség, és az utcai kintornások cigányokhoz való viszonyát elemzi. A film elején látható jelenetben a cigányasszonyjósol a kintornásoknak, közben pedig kizsebeli és kirabolja őket. Ez azt a sztereotípiát erősíti, hogy a cigányok tolvajok. T. J.: A filmjével meg akarja változtatni a cigányokkal kapcsolatos előítéleteket? Hogyan összegezné a művet? Megtalálta a valódi egzotikus cigányt? E. B.: Igen is, meg nem is. A ma élő cigányok instant kávét isznak, és szappanoperákat néznek. Együtt élnek ma is a hagyományos táncokkal és az egzotikus előadásmóddal. Ez a túlélésükhöz szükséges. T. J.: Nagyon jó megállapítások hallhatók a filmjében arról, hogy a cigányok a kamera előtt tulajdonképpen szerepet játszanak, a kamerának táncolnak. E. B.: Ez tulajdonképpen a lényükből fakad. A túlélési mechanizmushoz hozzátartozik, hogy tudják, hogy az emberek szeretik, ahogyan ők táncolnak. Ezt tulajdonképpen