Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Helyzet - Tari János: Archív filmek és új médiumok - konferencia és fesztivál Oxfordban

mindenki szereti. Bár a szereplési vágy nem csak a cigányságra jellemző, de történel­mük során ők gyakorolták ezt a legtöbbet. Ez a szabad életmódjukból fakad. Például ott az a jelenet, amikor a lányok délben táncra perdülnek. Ekkor általában minden athéni az irodában dolgozik, de míg a cigány férfiak a piacon árulnak, addig a nők ilyenkor mindig táncolnak. Ez számukra mindennap megismétlődő szokássá vált. T. J.: Ez tulajdonképpen egy diákfilm, melyet a doktori disszertációja mellékleteként készített. E. B.: Valóban. A doktori disszertációm témája a videó alkalmazása a kutatás során. A felvételeket nyolc hónap alatt készítettem, de csak akkor filmeztem, amikor igazán úgy éreztem, hogy elővehetem a kamerát. A kamera sok esetben számukra is hasznos volt, például szerepjátszáskor vagy előadások alkalmával, mert e nélkül nem tudtam volna ezeket a helyzeteket életszerűen visszaadni. Számos témáról csak kamerán kívül beszéltek. Családi drámákról például nem voltak hajlandók kamera előtt szót ejteni, mert attól fél­tek, hogy az emberek félreértelmezik ezeket a képsorokat. T. J.: Látták már a róluk készített filmet? E. B.: Néhány részt ugyan már levetítettem nekik, de végső formájában az egészet még nem látták. Azt gondolom azonban, hogy nem minden fog tetszeni nekik. Például amikor az egyik lányt a hosszú bugyogójában filmeztem. Ekkor éppen arról beszélt, hogy nem akar hozzámenni egy másik családból származó férfihoz. Lehet, hogy ezt nem fog­ja engedni, mert a férjének nem tetszene, hogy bugyogóban fényképeztem. T. J.: Hogy látja, létezik a romákkal szembeni diszkrimináció? E. B.: Természetesen igen. T. J.: Milyen hatása lesz a filmnek? Erősíti vagy gyengíti a romákkal kapcsolatos előí­téleteket? E. B.: Néhány barátom, akiknek megmutattam a filmet, nagyon elcsodálkozott azon, hogy milyen rend és tisztaság uralkodik a lakókocsikban, ahova általában senkit sem engednek be. Csak az athéni utcán tovagördülő fém-, fa- vagy műanyag kocsikat látják az emberek. Belülről ezekben valójában tökéletes rend uralkodik, porcelánokkal és dísz­párnákkal. T. J.: Miként keresik meg a szükséges pénzt? E. B.: A piacokon gyümölcsöt és virágot árulnak. Egyesek az áruk házhoz szállításá­val foglalkoznak Athénban és a szigeteken is. Nyáron hangosbemondón keresztül hir­detik a portékáikat, s ez számukra egy újabb szereplési lehetőséget nyújt. T. J.: Mi okozza a feszültséget a görögök és a cigányok között? E. B.: A kormány új döntése értelmében az európai uniós szabályoknak megfelelően minden utcai árusnak engedéllyel kell rendelkeznie. Minden áruról és adásvételi ügylet­ről számlát kell adniuk, ami nagyon megnehezíti számukra az életet. T. J.: Mik a jövőre vonatkozó tervei? Tudományos kutatással akar foglalkozni, vagy inkább filmeket készít? E. B.: Januárban kezdem forgatni új filmemet, amely a plasztikszékek cigánykirálya­iról fog szólni. Mostani filmem egyik szereplője és családja foglalkozik műanyag székek árusításával. Innen származott az ötlet, hogy bemutassam a görög lakosság és a cigány kereskedők közötti viszonyt a műanyag székek kereskedelmén keresztül. A modern Görögország szimbóluma a műanyag karosszék. Mindenkinek van legalább egy műanyag széke, hogy nyáron azon ücsörögjön, mert nincs mit tennie. Az örökkévalóságot szim-

Next

/
Oldalképek
Tartalom