Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)
JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón
lyek ma a polarizációval szemben meg tudnak állni, mint vizsgált családunk is, szinte kivétel nélkül egykori nagygazda családokból kerültek ki. A megalapozott indulás máig behozhatatlan előnynek látszik. Közülük is azok boldogulnak jobban, akik a mezőgazdaságban képzelték el a jövőjüket, s ennek megfelelően hozták meg döntéseiket, így például azt, hogy fiaikat mezőgazdasági vonalon taníttatták tovább. Az igazi mezőgazdasági vállalkozók Zsombón lényegében tehát nem az igazi parasztokból kerültek ki. Ami a családi gazdálkodási vállalkozások előtt álló buktatókat illeti, vizsgált családunk, akárcsak az egész falu, szenvedő alanya az agrárolló szétnyílásának, amelynek következménye a haszonrés folyamatos szűkülése. Az EU-csatlakozás előtt a zsombóiak mintegy száz százalékos haszonnal dolgoztak, ez jelenleg csak 20 százalék vagy még ennél is kevesebb. így termékük árába nem tudják beépíteni a termelés megnövekedett költségeit. Ez a szűk haszonrés veszélyes, mert aki rossz döntést hoz, annak gazdasága azonnal „átfordul". De az elvérzéshez sok gazdaság esetében elég egy rossz év is. Az EU-csatlakozással lényegesen romlottak az értékesítési lehetőségek is. Mindennek következményeként pusztul, amortizálódik a rendszer, míg korábban a géppark újratermelte magát. Valószínűleg nemzedékváltás kell ahhoz, hogy a gazdálkodók belássák, együtt többet érnek el, mint külön-külön. Ennek viszont a lépést tartani nem tudó gazdaságok fájdalmas, de kényszerű lemorzsolódása lesz a velejárója. JEGYZETEK 1. E tanulmány OTKA támogatással (T-029744). valamint 7\ nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások program Rendszerváltás Magyarországon project 4-4- I. alprogramjának keretében készült. 2. Hann 2000:32. 3. Szelényi I. és Manchin R. is élettörténet-, illetve „életútelemzéseket" használ fel az 1980-as évek vállalkozásai eredetének magyarázatához (1988:163). Mi is erre teszünk kísérletet. 4. Ezt a Szegedtől nyugatra elterülő, „Homokhátság"-nak, illetve Homokháti Kistérségnek nevezett területet a következő települések alkotják: Ásotthalom, Balotaszállás, Bordány, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Mórahalom, Pusztamérges, Rúzsa, Röszke, Szatymaz, Üllés, Zákányszék, Zsombó, Öttömös. ( wvAv.homokhat.hu) 5. A tagi gazdaságok eredeti földbirtokuk mintegy 80 %-át megtartva, lényegében családi gazdaságként működtek tovább. Ezen felül jövedelmük 20 %-ának befizetése fejében a szakszövetkezet saját gépparkjával - a közösben lévő földterület művelése mellett - a tagi gazdaságok nagyobb gépi munkáit is elvégezte. Fontos megemlítenünk azt is, hogy míg a téeszben a tagok főállásban dolgoztak, a szakszövetkezetben csak a nyugdíjhoz szükséges szolgálati éveket kellett megszerezniük. 6. Hann 2005:31, 34. 7. Kovács T. 2003:45. 8. Szabó 2000:933. 9. A szakszövetkezet Zsombón egyébként már 1992 óta megszűnőben volt, de különböző tulajdonjogi perek miatt a téeszvagyon fölötti osztozkodás nagyon elnyúlt, s a folyamat csak 199798-ban zárult le. 10. Kuczi Tibor is felhívja a figyelmet a hagyomány „kétélűségére", mivel minél tökéletesebbre sikerül az alkalmazkodás, „annál inkább stabilizálódik általa a rendszer, a továbbiakban akadályozva a megújulást, a fejlődést." Kuczi 1990:917.
