Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

11. Azért emeljük ki összehasonlításként éppen Zákányszéket, mert hasonló a két falu termelési profilja. Emellett itt is szakszövetkezet működött, míg a környék többi, jobb talajadottságú falujában téesz alakult. 12. A helybeli falugazdász közlése. 13. A helybeli falugazdász közlése. 14. A helybeli falugazdász közlése. 15. Valójában dédapa ő, hiszen ugyanezen a néven huszonhárom éves dédunokája van. A legifjabb Deák Jánossal azonban, aki informatikát és közgazdaságot tanul, s Szegeden lakik, a gazdaság szempontjából nem számolunk. (1 hektár föld a nevére van íratva.) 16. Míg a többség egyszerű kézi hajtású háti permetezőt használt a szőlőben, a „battéria" olyan háti permetezőt jelentett, amely felpumpálás után magától szórta szét a permetlét, s így kisebb erőfeszítést kívánt. 17. Kovách I. terminológiája, 1988:156. 18. Kovács K. 2003:55. 19. Legifjabb Deák János ezt úgy „viszonozza", hogy amikor 2000-ben, tizennyolc évesen jogosítványt szerez, másfél évig ő jár a pesti piacra apjával vagy Rita férjével, s felváltva vezetnek, hogy közben a másik pihenni tudjon. Azért megy, hogy viszonozza Ritának, hogy kisgyermekként annyit vigyázott rá. Ritának ugyanis 1997-ben születik az első kisfia, s emiatt nem tud piacra járni a férjével. 20. Az említett barackos egyébként, amely indulásukkor gazdaságuk egyik alapja volt, mára használatlan. Csak azért nem adják el, mert azon a területen most osztanak portákat, s abban bíznak, hogy az ő területüket is kisajátítják. 21. Molnár 2005: 136. 22. Az idősebb szakszövetkezeti tagok, akik nem akarnak tovább földet művelni, „eladják a részarányukat". 23. A Dalba 2001-2004 között működő, az őszibarack-termelő gazdák által létrehozott értékesítési szervezet volt. Az eladáson kívül az egész termelési folyamat egységesítését, fejlesztését tűzte ki célul. Hét szomszédos községet fogott össze, Zákányszék, Zsombó, Bordány központtal. Ide tartozott még Szatymaz, Domaszék, Üllés, Forráskút és Rúzsa. A telephely Zsombó és Dorozsma határán épült fel. 2004-ben összeolvadt a Mórakert nevű „Termelői Értékesítő Szövetkezet"tel, amely az „első elismert tész", az 1990-es évek közepén indult, és elsősorban a zöldségtermesztőket fogta össze. A Dalba megszűnése után sokan, így Deák János és Tamás is, átlépnek a Mórakert-be, illetve ők már eleve tagok voltak. Alacsonynak tartott felvásárlási áraik miatt azonban ez a tagság részükről nem igazán aktív. Szerintük a Mórakert a nagy áruházláncok kiszolgálása felé mozdult el, s így nagy mennyiségű, de közepes minőségű áru kell nekik. 24. Hann 2005:34. 25. Bakos 2003:124. 26. A mai faluban növekszik az igény a különböző szolgáltatások iránt. Kovács T. 2003:48. 27. Zsombó az országosan híres szatymazi őszibarack termelőkörzetehez tartozik. A két község határos egymással, s onnét kerültek az első oltványok Zsombora. 28. Éppen az „együttműködés hiányát" tartja az egyik legnegatívabb jelenségnek a hazai vidéken KovácsT. 2003:50. 29. Az ilyen vállalkozók „a helyi társadalomban fontos funkciót látnak el, hiszen kezdeményezéseikkel előmozdítói lehetnek mások megfelelő döntéseinek". Sárkány 2005:37. 30. Szilágyi 2005:15. 31. Kemény 2005:180. 32. Erről Schwarcz is ír: 2005:34. 33. A „példásnak tekintett mezőgazdasági kisüzemeket működtető gazdák sikereinek motívumai között nagyobb szerepe van az egyéni kvalitásoknak, ambícióknak, termelési és piaci ismére-