Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

miatt is. Ez a hátra nem tekintő, érzelemmentes hozzáállás már mélyen a vállalkozói mentalitás tartozéka. János még „vakarózik". A pillanatnyi helyzet kisebb fejlesztéseket jelent - több ez tehát, mint szinten tartás -, de közben a barack helyett-mellett új kitörési lehetőségek, kultúrák intenzív keresését folytatják. A polarizáció ellenében ható tényezők Zsombón E tanulmány egyik fontos célja, hogy belülről láttassa, hogyan tudnak a mai mezőgazdasági vállalkozások talpon maradni, vannak-e az egyre erősödő polarizáció ellenében fékezően ható tényezők a mai falun, amelyek e folyamatot differenciáltabbá teszik, lelassítják. Vizsgálatunk során ilyennek tapasztaltuk a falusi társadalomban mindig kiemelten fontos kapcsolati tőke szerepét: „Mivel a kisüzemi gazdaságok többsége nem rendelkezik elegendő munkaerővel és/vagy eszközökkel, a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez elengedhetetlen a kapcsolatok kiterjesztése."

53 E kapcsolatok bizonyos szintig képesek ellensúlyozni egy-egy vállalkozás sérülékenységét. A kapcsolathálónak a kapitalista, piaci oldala mellett „van egy, a társadalmi intézmények -rokonság, szomszédság, barátság, komaság - mentén szerveződő, reciprocitáson alapuló oldala". A falusi társadalom sok változása ellenére a reciprok kapcsolati tőkét minden vállalkozástípus igénybe veszi.

54 A személyes ismeretségekből származó bizalmi tőke, a személyesség lekötelező ereje „nagyobb túlélési esélyt jelent",

55 féket, amely a polarizáció ellenében hat. Jelen tanulmányban két házas fiútestvér közös mezőgazdasági vállalkozását mutattuk be, amelyben különösen erősek a családi kapcsolatok, mivel a kölcsönösség sok szálával fűződnek egymáshoz. E család különösen sikeres abban a tekintetben, hogy felismeri és maximálisan kamatoztatja az egyes családtagok képességeit, s jól kezeli a különbözőségekből adódó konfliktusokat is. Mindezen reciprok kapcsolatok mellett gazdaságuk működése lényegében „kívülről biztosított" tényezők,

56

, főképpen a bérmunka alapján áll. A kapcsolatok mellett bizonyos új mentalitásjegyekre, illetve azok fokozottabb birtoklására is szükség van a talpon maradáshoz, amire éppen a Deák család gazdálkodási stratégiájának a sikeressége hívja fel e figyelmet. Ilyen a dönteni tudás értéke, amelyben ma nem segít a közösségi tudás,

57 s amely nem működik piaci kalkulációra való képesség nélkül: „Hiába van I -2 millió forintja valakinek, ez egy rossz döntéssel semmivé válhat." Ugyanakkor a kockázatvállalás, és ami ennek biztosítéka, a nagyobb tartalékképzésre való képesség nélkül sem lehet ma gazdálkodni. Nagy előnyt jelent az irányváltásra való képesség, valamint a napi ütközések és a kudarcok eltűrése, és mindezek fölött az innovációra való hajlandóság. Ezek a tulajdonságok együtt, egymást kiegészítve vannak jelen e testvéri vállalkozásban. E családi gazdaságvezetése példaértékű. Deák Tamásnak mint modern mezőgazdasági vállalkozónak a szellemi felkészültsége és kapacitása azonban korántsem átlagos, s így általános normává nem is tehető „a polarizálódás megállításának"

58 tendenciáját illetően. Útja azonban nem példa nélküli Zsombón, sőt, még csak nem is ő a falu legkorszerűbb vállalkozója. Meg kell állapítanunk, hogy azok a mezőgazdasági vállalkozást vezető családok, ame-