Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

A szűk határú, tanyás Zsombón tehát nem volt múltja a nagy volumenben való termelésnek, nem volt hozzá elégséges földmennyiség. A szakszövetkezet idején a tagi gazdaságok 70 százaléka I és 5 hold közötti területtel rendelkezett, s mindössze tizennégy 10 hold feletti gazdaság volt.

8 Erre a falura a kis területeken folyó, egyre intenzívebb gazdálkodás lett a későbbiekben mindinkább jellemző. A rendszerváltás utáni évtizedben

9 a zsombói gazdák átmenetileg igen jól boldogultak, éppen már korábban kialakult, önállóságot és rugalmasságot kívánó attitűdjük miatt.

10 A rendszerváltás nagy hozadéka volt számukra is, hogy a korábbiakkal ellentétben immár lehetett mezőgazdasági gépeket venni, sőt, a drágábbak megszerzéséhez állami támogatásra is lehetett pályázni, s ez lehetőséget nyújtott a korszerűbb technológiák megvalósítására. Ez a lehetőség a Homokhátság több településén nagyobb birtoktesteket eredményezett, mivel kis területen egyre kevésbé lehetett rentábilisan termelni. így történt például az ehhez a tájegységhez tartozó, de Zsombónál lényegesen nagyobb határú Zákányszéken

11 is. Utóbbi községben 2000 lakoshoz 6000 hektárnyi terület tartozik. Az itt kialakuló nagyobb méretű családi gazdaságoknak nagyobb a megtartó erejük, Zákányszéken több fiatal gazdálkodik a szüleivel közös családi agrárvállalkozásban, mint Zsombón,

12 kevesebben vándorolnak az iparba. Zsombón is azok árutermelők tudtak maradni, akik összeálltak, „összetolták" az egykét hektárjukat, és a korábbinál nagyobb ültetvényeket hoztak létre. Gazdasági eredményességükhöz természetesen az is kellett, hogy családjuk révén vagy saját ügyességüknek köszönhetően - s a kettő egymásnak szinte előfeltétele - tőkeerősek legyenek, illetve megfelelő szakmai tudással bírjanak. A közeli, nagy határú Zákányszéken például természetes, hogy egy törekvő gazda 30-50-80 hektáron gazdálkodjon. Ez a nagyobb méretekben való gondolkodás egymást inspiráló, öngerjesztő folyamat is, ami Zsombón valójában még ma sem indult be, amikor pedig már igen olcsón lehetne itt földet venni. Csak néhány olyan család van - köztük vizsgált családunk is -, amelyik nagyobb méretekben mer gondolkozni, s 10-20-30 hektáron gazdálkodik. Ez itt már nagy gazdaságnak számít, ami a helyi termelési hagyományok el nem hanyagolható szerepét mutatja. Az EU-csatlakozás óta a fejlődés megállt, sőt visszaesés mutatkozik, mivel a zsombói gazdák egyre kevésbé tudnak árujukkal a piacon érvényesülni. Az ok itt is, mint másutt, a piac telítettsége, az agrárolló növekvő szétnyílása. Ezen kívül most, amikor megint nagyobb birtokszerkezetek vannak kialakulóban, Zsombó szűk határa - amely mindössze 2500 hektár, és ebben 4800 birtoktest van -,

13 egyre inkább hátrányként jelentkezik. A hatékony gazdaság mérete pedig mindinkább nő. Ma mintegy 300 mezőgazdasági árutermelő család van a faluban. Ezek közé nem számítjuk be az 1-2 hektáron, nem profi módon gazdálkodókat, akik közül folyamatosan sokan mennek tönkre és hagynak föl a gazdálkodással. A középmezőnybe körülbelül 50 család tartozik, a korábbi l/6-a. Az élmezőnyt 8-10 család alkotja

14-ide tartozik vizsgált családunk is -, amelyek a felsorolt előnyök mindegyikével rendelkeznek. Ezek a családok sem élnek azonban luxusban, mivel nyereségük nagyobb részét visszaforgatják gazdaságukba. A kiválasztott Deák család gazdálkodását a következőkben az adottságok és kihívások kettőségében próbáljuk meg szemügyre venni. Épp ezért a vizsgálódást az „ősökkel", konkrétan az 1907-ben született nagyapával