Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

legelőnyösebb legyen, korántsem rejtenivaló. Mély érzelmi töltésű családi kapcsolataikat racionális megfontolások színezik át. A szülők szabad kapacitásukat ugyanakkor szinte teljes egészében a gyermekeik segítésére fordítják. Ezt mindkét fél természetesnek tartja, már csak fiaik gépi munkájának ellentételezése miatt is. Ezenkívül a legkisebb gyermeküknek, Ritának adott testvéri segítséget is bizonyos fokig kompenzálni kívánják nagyobb gyermekeiknek. Id. Deák János kérés nélkül is megy segíteni fiainak, ha úgy látja, hogy szükség van rá. A répaásás mindhárom napján reggeltől estig ott van. Nemcsak a traktorját adja tehát kölcsön, de maga szállítja azzal a répát fiainak a hűtőházba. Kérés nélkül is tudja, hogy a közelgő fagy miatt sietős a munka. Ildikó viszont, megtudván, hogy anyósa Szegedre megy e három nap egyikén, aznapra meghívja apósát ebédre. Kiolvasztja az utolsó, vésztartaléknak szánt, búcsúból maradt marhapörkölt-adagot, amelyet egyébként anyósától kapott ajándékba. Mindez tehát egy soha be nem fejeződő viszonzás-láncolat. Néha nem is egészen világos, hogy ki jár éppen jobban. Ami húguk gazdaságát illeti, Rita bátyjai révén hozzájut minden információhoz és technológiai újításhoz, de hozzáteszi a saját ötleteit is, s ez együttműködésük igen fontos eleme. Férjének gyakran rosszulesik, hogy kevésbé tud beleszólni a testvérek közötti szakmai megbeszélésekbe. Ö ugyanis szakmájára nézve burkoló, aki csak pár éve döntött a gazdálkodás mellett. Felesége pedig, amíg gyesen volt, minden elérhető növényvédelmi tanfolyamot elvégzett. Kettőjük között tehát ő a szakértő. O keveri ki például a permetezőszert, amelyet azután férje locsol szét. Tibor a család sokféle segítségét azzal viszonozza, hogy felesége minden családtagjának a fürdőszobáját ő burkolja, mégpedig igen igényes módon. A testvérek közötti együttműködés, a szellemieken túl, legtöbbször mégis materializált formákban jelentkezik. Ha például János műtrágyát vagy fóliát vásárol vállalkozásuk számára, - a beszerzés is az ő reszortja -, akkor egyúttal húga és szülei számára is megveszi azt. Nagy kiszerelésben egyébként minden olcsóbb. Jól példázza testvéri együttműködésüket, hogy amikor János és Tamás új teherautót vesz, a régebbi Ford teherautót Ritáék vásárolják meg tőlük. Ez előnyös bátyjainak, mivel nem kell bajlódniuk az eladással, de előnyös Ritának és férjének is, mivel „tudják, hogy mit vesznek meg". János az eladás előtt még rendbe is hozatja a különben is jól karbantartott teherautót, ugyanakkor egy forinttal sem adják olcsóbban, mint akárki másnak: „Ilyenben nincs rokonság." Annyi testvéri kedvezmény mégis is van, hogy Ritáéknak nem egyszerre kell kifizetniük a teljes vételárat, hanem részletekben törleszthetik. Ok fizetik ugyanis bátyjai új teherautójának a részleteit, a megállapodás szerinti összegig. Rita mint testvér minden lehetséges alkalommal kedvezményezett helyzetben van testvérei részéről. így például hűtőházuk szabad részét húguk számára ládánként egy forinttal olcsóbban adják bérbe - idegennek 5-6 Ft láda/nap az ár -, s természetesen mint bérlő is elsőbbséget élvez. Ugyanakkor Jánosnak nem kell utánajárnia a bérlőnek. János az erdélyi alkalmazottaik számára vásárolt tanyájuk üresen álló részét is húgáéknak adta bérbe, azok alkalmazottai számára. Ez a tranzakció is mindkét fél számára előnyös. A legfontosabb előny számukra mégis az, hogy a fivérek gépparkját úgy használhatják, mint a sajátjukét. Anélkül semmire sem jutnának, mondják. A családi segítség pótolhatatlan előnye, amivel vizsgált családunkban élnek is, hogy váratlan helyzetekben is számítani lehet rá. így például amikor Rita megtudja, hogy a