Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

közeli hűtőház, ahová répájukat szállítani akarták, elromlott, s messzebbre kell szállítani hűtenivalójukat, hirtelen több dologban is segítségre szorul. Nem tudja hová tenni kisebbik fiát, aki otthon van vele, nagyobbik gyermekét pedig nem tudja elhozni időre az iskolából, s nem tudja alkalmazottaiknak kivinni délben autóval a kávét és az ebédet, amely ráadásul nincs is teljesen kész. Reggel 3 órakor megfőzött ugyan, de a hozzá való tésztát frissen akarta kifőzni. Sógornőjét, Ildikót tehát arra kell megkérnie, hogy vigyázzon kisebbik gyermekére, főzzön tésztát az ebéd mellé, illetve teát is, mert fáznak a répaásó emberek, s mindezt a kávéval együtt pontosan délre vigye ki, a nagyobb gyermekét pedig 12 óra 20 perckor hozza el az iskolából. Szinte percre be van osztva a napjuk, s a gyorsan mozgósítható családi kapcsolatok nélkül egy-egy váratlan esemény miatt könnyen sérülékennyé válnának gazdasági teljesítményeik. Ildikó maga úgy ítéli meg, hogy ő jelenleg többet dolgozik a családi vállalkozásban, mint - családi helyzete miatt - Andrea. Ezt magában úgy teszi helyre, hogy „nekünk is természetes volt, hogy ami mamáéknak volt, azt mi is használhatjuk. Ok segítettek minket." Most, hogy ők János tizenhárom évvel fiatalabb húgának segítenek, „ezzel kicsit kiegyenlítünk. Mi is abba a körbe tartozunk már, akik tudnak segíteni." Van olyan gép, amelyet a három testvér már közösen vett: „Persze e nélkül is kölcsönkapnák, de ők is igyekeznek lassan önállóbbak lenni." Egyetlen olyan gépük van, amelyet nem adnak kölcsön, ez pedig az igen drága oldalazó rotátor. Ha náluk „pusztul el" a gép, az mindenkinek kínos. S mivel Ritáék fái még kicsik, e gép nélkül is meg tudják oldani a barackosuk talajmunkáit oly módon, hogy Tibor lassabban rotátorozik a szokásosnál, hogy jobban meg tudja közelíteni fáikat. A testvéri segítségnek tehát határt szab, ha egy hiba aránytalan következményekkel járna. A viszonzás, mint látjuk, adott esetben generációkon is átnyúlik. Ugyanakkor Jánosék beérkezettségét is jelzi, hogy már segítségnyújtó, s nem segítséget kérő helyzetben vannak. E többgenerációs családi munkaszervezet egyik sajátos vonása, hogy a két testvér egyfajta hosszú távú csereként húguknak adja vissza szüleik egykori segítségét, tehát egy kicsit szülői családként viselkednek velük. A tényleges szülői család pedig a legfiatalabb gyermekük nevében is, illetve helyette tesz idősebb gyermekeinek segítő gesztusokat. Kapcsolati tőkéjükről általában A kapcsolati tőkének van öröklött és szerzett része. Az egyes nemzedékek ebben a családban, mint láttuk, átörökítik saját „jó embereik" körét, amelyet fiaik azt ápolva építenek tovább. A Deák család stratégiájának kiemelten fontos vonása a kapcsolati tőke maximális kihasználása, a vele való jó sáfárkodás. Ebben a családi vállalkozásban a maga területén, egymást kiegészítő módon, mindenki jól működő ismeretséggel rendelkezik. Különböző jellegű és különböző korszakokból származó kapcsolatok fonódnak itt össze egységes családi kapcsolati tőkévé, ez adja ennek különös értékét, ld. Deák Jánosnak még a szocialista gazdálkodás idejéből származó kapcsolatai jelentik az alapot, akárcsak fiának, Jánosnak a téeszkorszakból átmentett familiáris típusú kapcsolatai. Tamás viszont hazai és külföldi ismeretségeket, valamint piaci kapcsolati tőkét „hozott a vállalkozásba".