Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

zett, ő pedig csak pár éve hagyott föl egyébként felsőfokon művelt hidegburkoló szakmájával a gazdálkodás kedvéért. Az egyéni belátásnak nagyobb szerep kell, hogy jusson, s ez nem megy feszültségek nélkül. Van olyan család például, ahol az asszony a „főnök", de férjét ez nem bántja: „az a fő, hogy guruljon a kocsi, nem az, hogy ki vezeti". Mindez azonban egyelőre ritka. Személyes kapcsolatrendszerük A tágabb család: a szülők és a testvérség Apjuk ugyan nem tagja fiai vállalkozásának, de a kölcsönös segítség sok szálán keresztül a mai napig szervesen kötődik ahhoz. így van ez a bátyjainál lényegesen fiatalabb húguk esetében is. Rita egyik bátyjánál tizenhárom, a másiknál hat évvel fiatalabb. Az ő férjével közös mezőgazdasági vállalkozása később indulván már nem tudott bekapcsolódni bátyjai kialakult vállalkozásába, de „szatelitgazdaságként" kapcsolódik ahhoz. Húguk nemrég indult gazdaságát bátyjai mintegy magukkal húzzák. A fivérek gazdasága, minden önállósága ellenére, támaszkodik a tágabb családra is, sőt, azt mondhatjuk, hogy eleve számol azzal. Számukra szüleik és húguk családja rugalmas tartalékbázisként a legfontosabb, noha ez a segítség koránt sincs számukra „ingyen". E családon belüli kölcsönös egymásrautaltság igen összetett. „Itt ha van valami a családban, akkor mindenkinek van" - fogalmazzák meg az alapelvet. Banális példa, de mégis elárul valamit, hogy amikor szezonja van, id. Deák János mindhárom gyermekének naponta ad három sárgadinnyét, mivel ezt egyedül ő termeszti a családban. A közös családi birtoklás azonban nemcsak a javakra, és a munkaerőre, de az időre, sőt a tudásra is értendő. Azzal ugyanis, hogy a három testvér mindent megbeszél - s ezt gyakran éppen Rita kezdeményezi, hogy ő is „képben legyen", emellett ő is fontos tagja a családi „agytrösztnek"-, olyan inspiratív szellemi közeg alakul ki közöttük, amely nem ritkán gyümölcsöz szokatlan minőségi eredményeket. Jánosék konyhája a centrum, mivel a másik két testvérnek hazafelé útba esik ez a ház, s itt, Ildikó íróasztalában van az „iroda" is. Napi szinten megbeszélik a bevétel és a kiadás alakulását. Tudatos bennük az összetartás érzelmi, de racionális okokból is. Úgy tartják, hogy a testvérségen kívüli összefogás nagyon veszélyes, mivel könnyen átfordul egyfajta méricskélésbe, hogy ki segített többet. A rokonsági kapcsolatnak Zsombón még ma is „erkölcsi ereje van, kötelezettségeket és jogokat jelent",

43 amit normák támogatnak, s ezért a legmegbízhatóbb hátországot adja. A Deák testvérek számára a testvéri, illetve a szülői család - korábban Ildikó szüleit is ide számíthattuk - megbízható és könnyen mozgósítható partnert jelent az idegen segítséghez képest, s munkájuk inkább együttműködésnek nevezhető. Fontos figyelembe venni azt is, hogy kiváló gazdasági érzékű húguknak nemegyszer támadnak az egész gazdaságot előremozdító ötletei. Azt mondhatjuk, hogy a két fiútestvér családi vállalkozásához lazán, de szervesen, a kölcsönös előnyök és a segítségnyújtás igen differenciáltnak mondható szálaival kapcsolódik még két család, ahol az egyik egy nemzedéknyivel