Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

Igénytelennek tartja a faluban azokat, akik „mint az őrültek, termelnek, éjszaka meg elmegy fuvarba. Ez igényesség kérdése." Tamás ennél tovább megy: „Ne rendeld alá az életed a munkádnak. Ha reggel 6 órától este 7-ig nem elég dolgozni, akkor a fene megette a parasztizálást. Én este inkább a nyakamba veszem a lányom, a fiammal meg elmegyek síelni."

36 Számára a munka nem életcél, bármilyen színvonalasan is végzi azt. Látjuk tehát együttműködésük előnyeit, de az abba beépült fékező tényezőket is. Ha idősebb korukban életvitel-különbségeik erősödnek, az akadályává válhat együttműködésüknek, mondja Tamás. A közös családi gazdasághoz szervesen hozzátartozik a két testvér felesége is. János felesége, Ildikó 1960-ban született Zákányszéken. Óvónőképzőt végzett, a zsombói óvodában dolgozott 1998-ig, s csak azóta dolgozik teljes időben családi vállalkozásukban. Két gyermekük ( 1982, 1985) gyakorlatilag kirepült otthonról.

37 János felesége a családi munkamegosztásban egyfajta diszpécseri és logisztikai feladatot lát el. A család régebbi személyautója „mindig velem van".

38 Férje traktorral megy ki a határba, a falubeli ügyintézésekhez pedig motort használ. Ildikó hordja-viszi az alkalmazottaikat, s ha probléma adódik, ő próbálja áthidalni. Lényegében az a munkája, hogy a férfiakat tehermentesítse minden ügyintézés és adminisztráció alól, hogy azok zökkenőmentesen tudjanak dolgozni. Eljár a hivatalokba, a postára, a bankba, számon tartja a befizetéseket. íróasztalában minden családtag számláinak külön fiókja van. Őt kérdezik, ha pontos információt akarnak kiadásaikról, bevételükről stb. Az ügyintézést reggel végzi, ehhez csinosabb ruhát, sőt még fehérneműből is jobb minőségűt vesz fel, hazaérve mindezeknek otthoni, használtabb változatát veszi át. Ildikó könyveli napszámosaik ledolgozott munkaóráit, náluk dolgozó és lakó erdélyi alkalmazottaiknak pedig minden egyéb ügyét is a tartózkodási engedély meghosszabbításától a személyes dolgokig. Őt bízzák meg például azzal, hogy vegye meg számukra hazautazásuk előtt a rokonaiknak ajándékba szánt mobiltelefont vagy egyéb ajándékot. Az itteni munkavállalásukkal kapcsolatos jogi formaságokat januárban kezdi intézni, hogy február végére, mire jönnek, kész legyen minden engedély. Közel áll alkalmazottaikhoz. János határozott fellépését - amit felesége „diszkrét hajcsárságnak" minősít-jól egészíti ki Ildikó megértő hozzáállása. Az alkalmazottak ezért bizonyos személyi kérdésekkel férje helyett inkább hozzá fordulnak. Emellett részt vesz a gazdaság nagy kézi munkát igénylő munkálataiban, kivéve az ültetést és a szedést, amelyet napszámosok, illetve alkalmazottaik végeznek. Egyik legfontosabb munkája a júniustól szeptemberig húzódó „baracksorolás", ami a faluban női munkának számít. Ezt Ildikó általában Tamás feleségével közösen végzi. Ehhez a munkához bizonyos gyakorlat szükséges, mivel szemmérték szerint osztályozva kell ládába rakni a piacra előkészített barackot. Korábban a faluban sablont használtak ehhez, de ma már senki sem tölti ezzel az időt. A másik fontos és állandó kinti munkája, hogy eperszedésekor ő az „eperhordó, az első epertől az utolsóig", ami szintén több heti elfoglaltságot jelent. Ildikó ezen kívül gyakran vigyáz a család még nem óvodáskorú kicsinyeire. Nemcsak az előre megbeszélt, de a váratlan helyzetekből adódó gyermekvigyázásban is lehet rá számítani. Legfeljebb magával viszi a gyerekeket autós ügyintézéseire vagy a telephelyre, ahová barackot válogatni megy, s ahol a szülők előbb-utóbb átveszik őket. Ezzel is