Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Helyzet - Tari János: Archív filmek és új médiumok - konferencia és fesztivál Oxfordban

ASEN B.: Nagyon kedves és udvarias emberek. T. J.: A különböző generációk közti összhang és harmónia csak úgy sugárzik a filmből. Az idős sámán vicces formában adja tovább a saját tudását, miközben az élet nagy küzdelmeiről is meglehetősen vidáman beszél. Mi a legérdekesebb hagyomány, amelyet megőriztek? Gondolok itt például arra az ősi halászati módszerre, amelyet filmjükben megörökítettek. Valaha lejegyezték már ezt a technikát? ASEN B.: Tudomásom szerint erről eddig még sehol sem jelent meg tudományos néprajzi leírás. T. J.: Milyen egyéb kultúrák hatása figyelhető meg ebben a kicsi faluban? ANNA B.: Nagyon sokféle hatás, melyek közül a nepáli befolyás a legerősebb. A sikkimi lakosság 75 százaléka nepáli eredetű. Filmünkben is jól hallható, hogy a kisgyermekek sokszor nepáli nyelven beszélnek, az idősebbek pedig inkább lepcsa nyelven szólnak egymáshoz. Az iskolákban és a kereskedelemben is az általánosan elfogadott nyelv a nepáli, a lingua franca. A másik erős befolyás a hindu kulturális hatás. T. J.: A televízión keresztül? ANNA B.: A televíziókon és a videokölcsönzőkön keresztül hatnak a televíziós programok, CD és VHS formában. Szinte mindenkinek van kínai gyártmányú videolejátszója, amit már 25 dollár körüli áron bárki megvásárolhat. Tehát mindenki filmeket néz. T. J.: Hatnak-e ezek a vizuális médiumok a környezetükre? ANNA B.: Igen, nagyon is. Sok-sok hindu filmsztárt ábrázoló plakátjuk van dekorációként a belső lakóterekben. A nepáli befolyás inkább az öltözködési stíluson keresztül mutatkozik meg. Az idősebbek még hagyományos lepcsa öltözéküket viselik, mely azonban mára eltűnőben van, a fiatalok viszont már pandzsábi ruhában járnak. A lepcsa lányok viselik ezt Sikkimben. T. J.: Nagyon tetszett, mikor a filmben a rítus részeként virág- és gyömbéráldozatokat mutattak be. Milyen jelentést hordoz, amikor a mennyezetet beborítják ezekkel a színpompás virágokkal? ANNA B.: Ezek felajánlott áldozati ajándékok. A dolog iróniája, hogy minden évben egyszer az összes virágot külön-külön be kell mutatni a szellemeknek. Ezért tart a szertartás három napon át. A szertartás vezetője egyenként megénekli a felajánlott virágokat egy kis csomag rizs, némi dzsem és más élelmiszerek társaságában, a szellemek ízlésének megfelelően. Mindegyik szellem megkapja a kedvenc ételét. Még a gyógyító szereket is felajánlják a szellemeknek. T. J.: Asen, mi lesz a filmek jövőbeni sorsa? ASEN B.: Nem tudjuk. Mi csak néprajzi célú rögzítést végzünk a kultúráról a jövő generációja számára, melyet DVD formátumban megőrzünk. Azt hiszem, hogy ezek a filmek megtalálják majd a maguk útját a televíziós csatornák, így a helyi sikkimi televízió felé is. Dél-Ázsiában, így Indiában is bemutathatják nemzetközi fesztiválokon, de akár az iskolákba is eljuthat, hiszen ezek valójában oktató-néprajzi filmek. T. J.: Olyanok ezek, mint a korai filmjegyzetek. Rendkívül részletesek, pontosak, és alkalmasak arra, hogy az emberek mindennapi életének legapróbb részleteibe is betekintést nyújtsanak. Bár a szövegek kissé rövidre sikerültek, mert a szertartás részleteinek megértéséhez több időre volna szükség. ANNA B.: Talán azért is volna szükség a hosszabb részletekre, hogy a néző követni tudja a szertartások menetét, de akkor már zavaróan hosszúra nyúlna a jelenet.