Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Helyzet - Tari János: Archív filmek és új médiumok - konferencia és fesztivál Oxfordban

Egyesült Államokban kevés kutatás foglalkozik az afroamerikaiak beilleszkedési problémáival. Ez a tény erősített meg a munkám fontosságának tekintetében. Szintén nincs kutatás a leszbikus családok beilleszkedéséről, akiknek az életét a róluk alkotott sztereotípiák alapján a vad éjszakai bárok világával azonosítják, annakellenére, hogy ők tulajdonképpen a felső középosztályhoz tartoznak, és még gyermekeket is örökbe fogadnak. A társadalom ezen előítéleteivel foglalkoztam, valamint azzal, hogy miként vált az életük a közösség funkcionális részévé. Oak Park társadalmában a meleg közösségnek vezető politikai szerep jutott. A városrésznek leszbikus elnökasszonya volt. Ez is azt mutatja, hogy a beilleszkedésük legalább olyan jól sikerült, mint a feketéké. T. J.: Nagyon érdekes dolgokat mesélt a New Orleans-i meleg közösség összetartó erejéről, akik a katasztrófa ellenére is megrendezték szokásos parádéjukat. J. R.: Az amerikai meleg-életnek vad (fiatal és független) központjai vannak. New Orleans története során például mindig is toleráns volt a melegekkel kapcsolatban. A rendszeres dekadens felvonulás, ahol nem különböztetik meg a melegeket, San Franciscóhoz és Massachusetts vidéki térségeihez hasonlóan hagyománnyá vált. T. J.: Mi történt a hurrikán okozta katasztrófa után? J. R.: A New Orleanst sújtó katasztrófa ellenére is meg kellett ünnepelni az életet, ami reményt ad a jövőre nézve. T. J.: Több könyvet is írt élete során. Bemutatná a legutóbbit? J. R.: Legutóbb megjelent könyvem, a Picturing Culture olyan esszégyűjtemény, mely hét-nyolc korábbi művem újraírásából született bevezetéssel, új fejezetekkel és összefoglalással kibővítve. Az antropológia és a film kapcsolatáról szól. T. J.: Miért fontos a címben foglalt „leképezni a kultúrát" kifejezés? J. R.: Alapvető kérdéseket feszeget abban a témában, hogy látható-e a kultúra, mert ha nem, akkor nem örökíthető meg a képeken sem. Úgy gondolom, hogy a vizuális antropológia nagy segítséget adhat a fő antropológiai irányzatok fejlődéséhez is, ezért a filmezésnek a szociális és kulturális antropológia szerves részévé kell válnia. Ha nem vagyunk képesek a kultúra megörökítésére képekben, akkor a munkánk teljesen haszontalan. HOWARD MURPHY - Ausztráliában élő angol antropológus. Az interaktív CD-ROM Narritjin Maymuru ausztrál őslakos 400 művészi alkotását ismerteti a világ különböző művészeti gyűjteményeiből. Az alkotások az ősi szertartásokat, eseményeket és a művészi ábrázolás folyamatát mutatják be a törzsek életében, felfedve az ikonográfia és a témaválasztás kulcspontjait, bemutatva a művész mindennapi életének és művészetének összefüggéseit. H. M.: Ez a CD-ROM Narritjin Maymuru művészetét örökíti meg, ami harmincéves munkám eredménye. Na, persze nem csupán ezzel foglalkoztam ennyi évig. Narritjin Maymuru az őslakos Mangalli-klánhoz tartozó művész, aki Yirrkalából származik, és jolnu művész. Az 1930-as években Narritjin fiatalember volt, tizennyolc-húszéves lehetett akkortájt, amikor az európai gyarmatosítás egyre erősödött. Narritjin, e kiváló fakéregfestő élettörténetén és művészetén keresztül mutatjuk be ezt a korszakot. Az első festményeit az 1940-es években készítette, melyeket a múzeumok gyűjteményeibe vittek, és I 982-ben halt meg. Ez a CD közel negyven évet ölel át művészetének összefoglalásaként. Valójában kétféle módon készítettem el az életrajzát, az egyik hagyományos írott