Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Lövedékből Corpus Christi Gottfried Korff , Hrsg.: KriegsVolksKunde. Zur Erfahrungsbindung durch Symbolbildung Gottfried Korff, Hrsg.: Alliierte im Himmel. Populäre Religiosität und Kriegserfahrung Monique Scheer: Rosenkranz und Kriegsvisionen. Marienerscheinungskulte im 20. Jahrhundert Buday Kornélia

tősége különösen megnövekedett. E pszichológiai szakág érdeklődési területe a modern háború és a fegyveres harc lélektani problémái, a háború néptömegekkel szembeni pszichikai követelményei, a katonai kiképzés alapvető pszichológiai kérdései, valamint a katonai közösségek lélektana. Az elemzett kötetek egyúttal arra is keresik a választ, hogy adott európai népcsoportok hogyan, milyen módszerekkel és eszközökkel lehettek úrrá súlyos katonai helyzeteken, hogyan készítették fel a harcoló katonát és a polgári lakosságot egy akaratuk ellenére kirobbant háború „megvívására". Különösen figyelemreméltó a modern harci cselekmények, a tömegpusztító fegyverek által kiváltott pszichológiai hatások néprajzi vonatkozásainak elemzése. Annál is inkább, mert a kutatás részletesen ezzel még nem foglalkozott, és mert ez a probléma nem csupán a katonákat, hanem a lakosság egészét is érinti. A háborús élmények, a háborúk kiváltotta egyéni és társadalmi hatások néprajzi vizsgálata esetében megkerülhetetlen a kutatói etikusság kérdése. A szerzők igyekeznek ezt szem előtt tartani, hogy elkerüljék a bécsi antropológus, Rudolf Pöch negatív példáját, akinek ugyan kortörténetileg vitathatatlan érdeme az első osztrák antropológiai és etnológiai intézet 1913-as megalapítása, de aki ugyanakkor az első világháború hadifogolytáborait „laboratóriumként", a fizikai antropológia legideálisabb kutatási helyeként értelmezte és láttatta.

2 A tübingeni projekt természetesen elutasítja a háborús helyzetek ilyen és hasonló tudományos kiaknázásának módját, annál is inkább, mivel Pöch faji tisztaságról és a fajok közti alá-fölé rendeltségről alkotott elméletei később a náci ideológia alátámasztásául szolgáltak. A háború - ha nem is „laboratóriuma", de mindenesetre a kultúrakutatás olyan szerteágazó problémakört felvető terepe, mely jó alkalmat ad a különböző társadalomtudományok (és akár egy orvostudomány, a neurológia - mint a projekt 2005-ben elkezdődött harmadik szakasza mutatja) közös gondolkozásának. JEGYZETEK 1. A projektről további összefoglaló információk találhatók a tübingeni egyetem honlapján: http:/ /www.uni-tuebingen.de/SFB43

7 (letöltés: 2006. november). 2. Rudolf Pöch (1870-1921) etnográfus, antropológus a néprajzi hang- és képrögzítés egyik úttörője, a Bécsi Egyetem Antropológiai és Etnográfiai Intézetének megalapítója. 1901 és 1906 között Új-Guineában, 1907 és 1909 között Dél-Afrikában kutatott, erős fizikai antropológiai érdeklődéssel. Műveit lásd Oberhummer 1921. IRODALOM ALTHAUS, HANS-JOACHIM ETAL, HRSG. 1

988 Der Krieg in den Köpfen. Beiträge zum Tübinger Friedenkongress „Krieg Kultur-Wissenschaft". Tübingen: Tübinger Vereinigung für Volkskunde e. V BEIL, CHRISTINE 2004 Der ausgestellte Krieg: Präsentationen des Ersten Weltkriegs 1

914-1939. Tübingen: Tübinger Vereinigung für Volkskunde e. V.