Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Az észak-európai narratológia folklorisztikai perspektívái Annikki Kaivola-Bregenhoj - Barbro Klein - Ulf Palmenfelt, eds.: Narrating, doing, experiencing. Nordic folkloristic perspectives Gulyás Judit

való beszéd nyilvánosságát, és maga is több könyvet írt e tárgyban. A görög asszony neve és élettörténetének pár részlete az identitása védelmében meg lett változtatva. 7. Barbro Klein a szövegfolklorisztikai tudás relevanciájának és hasznosíthatóságának két lehető­ségét említi (22-23): az egyik az elsősorban Richard Bauman, Dell Hymes és mások nevével fémjelzett performancia-elmélet, illetve beszédetnográfiai vizsgálatok gyűjtőkategóriája (és a kötet írásainak egy részében egyúttal ez az egyetlen folklorisztikainak tekinthető értelmezési modell, a többiben pedig még ez sem jelenik meg). A másik a történeti szövegvizsgálatból szár­mazó tapasztalatok összevetése a kortárs szóbeliség narratív megnyilvánulásaival (ez viszont szinte teljes mértékben hiányzik ebből a kötetből). 8. E kritériumok közül én kettőt érzek problematikusnak. A variálódás kritériumát egyrészt a kö­zösségi használat implikálja, másrészt azon az előfeltevésen alapul, hogy a variálódás - az írásbeliséghez képest - a szóbeliség ismertetőjegye, bár én ezt nem gondolom így. Ugyanígy a szerzőfogalom folklóranyagra való alkalmazhatóságát is kérdésesnek érzem, mert általában ez is a modernitás irodalmi gyakorlatában kialakult szerzőiség-kritériumokhoz képest kerül alkal­mazásra. 9. Az urban I contemporary / modern legend nemzetközi kutatástörténetéről és magyar vonatkozá­sairól lásd Nagy Ilona munkáját (Nagy 2006). Az első személyű elbeszélés, a hitelességigény és a hagyományozódás szoros kapcsolatát pedig ebben az esetben éppen egy ellenpélda illuszt­rálja talán a legszemléletesebben, ugyanis a hagyományos szóbeli elbeszélő műfajok között is létezik olyan, amely első személyű narrációval jár, ugyanakkor nincsen hozzárendelve hite­lességigény, s ezért szabadon hagyományozódik. Ez a mese egyik alműfaja, a hazugságmese; itt a mese előadója első személyben beszél el olyan eseményeket és tapasztalatokat, amelyek a hallgatóság számára is nyilvánvalóan abszurdak (nem valódiak, nem igazak, nem hitelesek stb.). IRODALOM LEDER, DRENO 1990 The absent body. Chicago: University of Chicago Press. NAGY ILONA 2006 A magyar mondakutatás fehér foltja: a modern mondák. Ethno-Lore 23:397-436.

Next

/
Oldalképek
Tartalom