Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Rekonstrukciók Czoch Gábor - Fedinec Csilla, szerk.: Az emlékezet konstrukciói. Példák a 19-20. századi magyar és közép-európai történelemből Kasznár Veronika Katalin

Tabló KASZNÁR VERONIKA KATALIN Rekonstrukciók Czoch Gábor - Fedinec Csilla, szerk.: Az emlékezet konstrukciói. Példák a 19-20. századi magyar és közép-európai történelemből. Budapest: Teleki László Alapítvány, 2006. 308 p. Az emlékezet konstrukciói című tanulmánykötet az emlékezet problémáját állítja középpontba, arra kérdez rá, hogyan kezelnek eltérő korszakok egy adott emlékanyagot, illetve hogyan alakul és változik egy korszak fogalma (Erdősi). Egy táj reprezentációi hogyan hozzák létre a nemzeti táj képzetét, majd hogyan válik az emlékezeti hellyé (Albert)? Milyen értelmezési lehetőségeket kínálnak az emlékezés „hibái" (Kovács)? A tanulmányok eltérő nézőpontokból, más-más elméleti alapokon teszik fel kérdéseiket, s a kötet így láthatóvá teszi, mennyire diffúzak az emlékezet fogalmának jelentései, és az paradox módon mégis mennyire integráló erejű. Azzal, hogy Az emlékezet konstrukciói az emlékezet kontextusainak sokféleségét mutatja be, használatának lehetőségeiről szól, arról is, mi mindent jelölhet ez a kifejezés. A Czoch Gábor és Fedinec Csilla által szerkesztett tanulmánykötet az azonos című konferencia előadásai alapján készült, melyet a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központja rendezett 2005 szeptemberében. Az olvasást, értelmezést csupán a cím és az alcím orientálja, sem utószó, sem szerkesztői előszó nincs a könyvben. Ennek megfelelően a 2005-ös konferenciáról sem olvashatunk reflexiót. A szerkesztők meglátásai, elképzelései így pusztán a kötet tagolásában mutatkoznak meg. Az emlékezet konstrukciói három fejezetből áll, mindegyikben öt-öt tanulmány olvasható. Az első fejezet (Elmélet, historiográfia, fogalmak) tanulmányai többségükben problémafelvetők, különösen a fejezetet keretező két szöveg (K. Horváth; Kántor). A második és harmadik fejezet (Az emlékezet színterei: politika, kultúra, tudomány: Terek ez emlékezetben) írásai azt vizsgálják, hogy különböző kontextusokban hogyan működik az emlékezet, illetve hogyan működtetik azt a különböző közösségek. A második fejezet szövegei az emlékezetpolitika olyan területeivel foglakoznak, mint a nemzeti :§ történelem kanonikussá váló értelmezései (Lajtai), a polgárság fogalmának változásai f2 (Czoch), a nemzeti tájhoz, a pusztához kötődő képzetek (Albert), a családi emlékiratban megképződő önreprezentáció (Viczián) vagy a legitimizmus megítélése (Filep). A témájában és megközelítésmódjában leginkább egységes fejezet a harmadik, melynek tanulmányai a térhez, helyekhez kapcsolódó képzetek, reprezentációk alakulásait elemzik. A kötet szövegeinek fő kérdése tehát az, hogy az emlékezet különböző kontextusai - nevezzük őket tereknek, színtereknek - hogyan játszanak össze. K. Horváth Zsolt kötetindító tanulmánya az emlékezet mint elméleti konstrukció használatát elemzi. Az emlékezetkutatás történetéből kiindulva a történelem és az emlékezet fogalmának változásait veszi sorra, s a kettő egymásra hatását mutatja be. Az