Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

PETI LEHEL: Kollektív látomások a moldvai csángó falvakban

zés irányítása, a kanonikus vallásgyakorlásba való integrálása (imádkozásra, gyónásra buzdítják a látomásaikat elmesélő híveiket).

35 A görögkeleti vallási rendszerben a látomások eredetének megítélése mintha összetettebb oksági modellt követne, a látomás észlelését megszállottságként is értelmezhetik. A fentebb már idézett tanacui apácagyilkosság esetében például éppen az apáca vallomása ösztönözte környezetét arra, hogy megváltozott viselkedését megszállottságként értelmezzék, miután elmondta, hogy látomásában beszélt az Ördöggel, aki „kislánynak" nevezte.

36 A vallásosságot igen intenzíven, intellektualitáson túli emocionalitással megélő moldvai csángók számára a túlvilágnak középkorias fontossága van. A túlvilág valóságosságát transzcendens tapasztalat nélkül is bizonyosságként élik meg. A látomás erről a jelentős szerepet játszó vallási struktúrának a létezéséről közöl vizuális és taktilis bizonyosságot. JEGYZETEK 1. A tudományos kutatás sok esetben nem lép tovább az olyan általános kijelentéseken, amelyek a moldvai csángók középkorias hitfelfogását a teljes vallási élet modelljeként fogják fel. Vannak azonban rendszeres elemzések is, amelyek a vallási élet egy-egy szegmensét szélesebb összefüggésekben vizsgálják. Lásd például Tánczos Vilmosnak a csángó archaikus imákról írott könyveit, tanulmányait, a tárgykörbe vágó néprajzi esszéit (Tánczos 1991, 1994, 1995, 1997, 1999, 2000), továbbá Pozsony Ferenc (Pozsony 1996, 1998, 2005), valamint Halász Péter elemzéseit (Halász 2002). 2. Lényegében arról van szó, hogy bizonyos jelenségek, bizonyos térségek a fejlődésbeli fáziseltolódásokból adódóan nem azonos korszak ismérveit hordozzák, tehát egy időben egymás mellett élhetnek különböző korszakok termékei (lásd Liszka 2001:395). A vallásszociológia ezt a jelenséget azokhoz a folyamatokhoz köti, amikor a tradicionális mágikus-vallásos gondolkodás jellemezte társadalmakban megjelenik az alternatívák iránti tolerancia. „A kívülről érkező gondolatok viszont nem egyszerűen a régiek helyére lépnek, hanem párhuzamosan léteznek, fokozatosan inkorporálódnak" (Hamilton 1998:58). 3. Vannak olyan kutatói vélemények is, amelyek az archaikus világkép teljes körű felszámolódását hangsúlyozzák. 4. Ennek a kultúrának nincs szilárd szerkezete, az ember sohasem tudja, hogy mire számítson (Tánczos 2000:134). 5. A moldvai csángó falvakban a vallási élmény látomások formájában való jelentkezéséről forrásokat közöl: Bosnyák 1980. 2000, Ferenczes 2003. Egy személy látomásait elemzi: Kóka 1982; Moldován 1980, 1993. 6. A szerző szerint mindazok a törekvések, amelyek az állandóság biztosítására vonatkoztak, bizonyos körülmények között ellehetetlenítették azt az addig jól működő hagyományos „tervet", amely az egyes családok gazdasági stabilitásának biztosítására vonatkozott. Ezek a feltételek pedig leginkább egy-egy makrogazdasági válság vagy családi krízis során voltak adottak. Az egyes családok esetében véletlenszerűen bekövetkezett események, mint például a gyilkosság következtében történő haláleset vagy a demográfiai problémák mind olyan események voltak, amelyek ha felkészületlenül érték az egyes családokat, a szerző szerint szinte leküzdhetetlen problémák elé állították őket. Ilyen körülmények között a problémák ideológiai alapon szerve-