Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

PETI LEHEL: Kollektív látomások a moldvai csángó falvakban

kidobta. Mert én messzinnőn láttam, volt vagy húsz méter, ha nem lett lesz még több. Messzinnen volt. [S hogy tetszett, vagy hogy látszott Mária az ablakon?] Az ablakon kívül, hogy mondjam én, mind a könyvben es ki van írva. Épp úgy láttam én. Azt láttam. Aztán mást nem láttam. [S hogy tetszett?] Kék ruhája vót. Szépen koronája fejibe, mind van templamakba es. Éppen úgy vót. Azt láttam én es. [S mondott valamit?] Nem, hát nem vót mód, mert hamar elizélték, elhejgették, hogy nem való, aszongyák. Hazugság! De az nem vót hazugság, mind mái világ van! Há ha nem hisznek az Istenbe, az Isten minek ad kukurudzát, búzát, törökbúzát, hogy élünk mük es, hogy élünk itt. Há ki adja? Adja Iliescu? Adja más? Mind csak a jó Isten adja."

21 Bár a társadalmi változások tekintetében a rendszerváltozást követő évek egy újabb korszakhoz tartoznak, ennek az időszaknak a tömeges transzcendens élményei sem érdektelenek elemzésünk szempontjából, főként ami a közösségi látomások kialakulásának sémáit illeti. A rendszerváltozás

22 utáni gyors technikai modernizáció feszültségtermelő hatásaira, a megélhetési problémákra tömeges munkamigrációval válaszoló csángó társadalmat olyan újabb hatások is érték, amelyeknek eredményeként az élet számukra a diktatúrához viszonyítva is összetettebbé, problematikusabbá vált. A rendszerváltozás utáni többirányú identitásmodelláló törekvések újabb feszültségeket termeltek a lokális közösség társadalmi kapcsolataiban, amelyeket csak fokoztak a politikai tudatosság növekedésének következményeként etnikai síkon megélt belső konfliktusok. A kilencvenes évek elején egy külsőrekecsini ház ablakán véltek látni egy férfialakot, akiről többen azt állították, hogy Jézus. A jelenés színhelyére ellátogattak a környező falvakból is. Az ehhez kacsolódó értelmezések megoszlottak, a látogatók közül voltak, akik megkérdőjelezték azt az állítást, hogy a házban támadt hirtelen fényesség után jelent meg a Jézus-kép az ablakon. Az értelmezést aztán a falutól nem túl messzire lévő ortodox kolostor egyik papja kanonizálta, aki az esemény színhelyét meglátogatva azt állította, hogy csodás jelenéssel van dolguk. „A füst úgy vót kicsánva, mintha lett lenne egy Jézus. Egy fotográfiét [fényképet] oda kicsántak. Meggyújtottak lett egy gyartyát, s avval kifüstölték. S aztán mentek. Há én es eljártam. Azt mondták, magától csánódott, csak egy világosság bement a házba, s magától odaizélt. Azt mondták, egy jegy. [De mit láttak, maguk láttak valamit ott?] Há, én azt a füstöt. - Füst [18 éves lánya közbeszól]. -Te es jártál ott? [az anyja kérdezi] - Há. Kerekedett tiszta fehérvei, kifüstölte. így ne, ki volt kerekedve így [mutatja], mintha ki lett lenne cikkcálva egy ember, egy férfi. S aszanták, hogy az Jézus. Az olá pap adament, s aszanta, egy jegy, o minune [egy csoda]."

23 Ablakon megjelenő Mária-képet Forrófalván is láttak a tárgyalt időszakban, ahova Trunkból is többen ellátogattak, hogy a csodás történés részesei lehessenek. 2000-ben egy Szabófalva környéki faluban látták tömegesen Szűz Máriát, aki ekkor egy fa tetején mutatkozott meg az embereknek. A jelenés színhelyére például Trunkból sokan elmentek, annak ellenére, hogy a helyszín meglehetősen távol feküdt a falutól (kb. 100 km-re): „Ott még mondták, oda fel, nem tudom, melyik faluba, még aszonták, a fa tetejin mutyitódik. [...] Nem Halauce§ti. Mind csak egy más faluba ott elé Halauce§tien.

24 [S