Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

PETI LEHEL: Kollektív látomások a moldvai csángó falvakban

mit mondtak?] Hogy mutyitodik a fa tetejin Szűz Mária. Még innét elé is jártak oda. [Innen, Galbeniból voltak ott?] Voltak, de én nem jártam. [S ez milyenkor volt? Melyik évben?] Ennek vagyon öt-hat esztendeje."

25 Látomáskultúra a hagyományos vallási élet rendszerében Az alábbiakban a következős szempontok alapján vázolom fel a hagyományos vallási élet rendszerében a csángó közösségekben jelentkező látomásokat: a) összehasonlító perspektíva: a látomások jellege az ortodox kultúrkörhöz viszonyítva; b) jelentkezésük feltételei és körülményei (az ima mint transzállapot, a búcsújárás jelentősége - szent idő); c) ontológiai minőségük (szent-démoni); d) az egyház viszonyulása a látomások jelentkezéséhez. a) A moldvai csángók vallási életével kapcsolatban a tudományos kutatás gyakran beszél a környező többségi ortodox felekezetű románság vallási életének a csángók vallásgyakorlására gyakorolt hatásairól. A román ortodox vallási kultúra közelségéből fakadóan indokolt a szakirodalom megállapítása, miszerint „az ortodox környezetet jelentő lakosság hozzájuk hasonlóan nagyon fogékony volt a misztikára, a csodára. A görögkeleti vallású román falvakban gyakran találkozhatunk látóasszonyokkal,

26 akik ugyancsak jóslással, álomfejtéssel, ördögűzéssel és gyógyítással is foglalkoztak" (Pozsony 1998:72). Bandinus érsek leírása szerint például Tatroson a Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt templomból éjszaka „angyali énekek" hangzottak ki, fáklyafényhez hasonló fényesség járta körbe a templomot, mely utána gyorsan eltűnt a hegyek fölött (Benda 1989:483-484). Megfigyeléseink alapján is elmondhatjuk, hogy a csángó falvakból ma is sokan fordulnak ortodox papokhoz, szerzetesekhez mágikus bajkezelésért. Mégis azt gondoljuk, hogy alapvetően eltérő kulturális értelmező mechanizmusok irányítják a csángó falvakban jelentkező látomásokat, mint ami az ortodox vallási kultúrára jellemző. A különbség forrása abban áll, hogy a csángó falvakban jelentkező természetfeletti látomásokat a csángók hajlamosak isteni eredetűnek tekinteni, mindamellett, hogy démoni eredetűnek tartott látomásokról is beszámolnak. Ez különösen igaz a tömeges látomások esetében. A csángó falvakban keletkező látomásokhoz képest az ortodox kultúrkörben inkább hajlanak arra, hogy a látomásokat démoni forrásnak tulajdonítsák. A 2005-ben történt tanacui rituális apácagyilkosság néven elhíresült esetben például az apáca halálával végződött exorcizmusra azért került sor, mivel a fiatal apáca látomásait a kolostor apácái, valamint pópájuk démoni eredetűként értelmezték, és ennek megfelelően offenzív mágikus szertartásnak vetették alá. A megszállottság a Sátánnak a testbe fogadását jelenti, amely ellen csupán a mágikus rítus által feltámasztott papi szuverenitás veheti fel a küzdelmet. Ezzel szemben - mint láttuk - a csángó látomások legfőbb ideológiai szervezőelve isteni minőségük. b) Az általam ismert látomástörténetekben

27 a jelenések gyakori szereplői különféle