Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

BOKOR ZSUZSA: „Jeligém Nagyszerű öröm". Úrinők prostitúciója Kolozsváron a két világháború között

BOKOR ZSUZSA „Jeligém Nagyszerű öröm". Urinők prostitúciója Kolozsváron a két világháború között A prostitúció a társadalom élő intézménye, amelyet helyi normák, igények, ítéletek és előítéletek alakítanak, gazdasági és szociális faktorok játszanak közre benne, de igen gyakran politikai akarat formálja olyanná, amilyen. Az alábbi tanulmányban a két világháború közötti Kolozsvár prostitúciós rendszerén belüli úrinő konstrukciók révén azt nézhetjük meg, hogy ez a fogalom miként jelölhetett nemcsak koronként, de egy-egy diskurzuson belül is eltérő csoportokat. A tanulmány a definíciókkal való kísérletezés helyett inkább az egyes konstrukciók feltérképezésével, a szerepek és szereplehetőségek közötti finom variánsok megismerésével, megértésével próbálkozik, illetve azt nézi meg, hogy ezek az úrinő variánsok milyen (csoport, osztály, nemi, etnikai) kategóriák mentén értelmeződnek és klasszifikálódnak. Kik ők? Az 1920-as, 1930-as évekre irányuló kutatásomban a soktucatnyi sajtóanyag, orvosi feljegyzés és tanulmány, a különféle propagandaanyagok könyvtárnyi sokasága sem győzött meg arról, hogy létezne egy, a korra jellemző, döntően két világháború közötti prostituáltkép. Ez a prostituáltkép nem annyira homogénnek, sokkal inkább kuszának és helyzetfüggőnek mutatkozott, éppen ezért kutatásom során az egyik legfontosabb kérdés az volt számomra, hogy milyen konnotációkat hordoz a prostitúció problémája az adott korban, milyen intézményi háló szerveződik köré, és a prostitúció mint társadalmi gyakorlat alakulását miként határozza meg a hatalom nyelve. Ez - igen leegyszerűsítve módszertani szempontból főként a diskurzuselemzést, a politikai szemantika, valamint a társadalmi nemek vizsgálatára kialakított tudományos eszköztár (gender studies) segítségül hívását jelenti. £ Ebben a tanulmányban egyrészt korábbi elemzéseimet gondolom újra (vö. Bokor 7 2005a; 2005b), miközben kiemelt szerepet tulajdonítok a prostituáltak professzionális csoportjának, mely a fokozott orvosi figyelemnek és intézkedéssorozatoknak köszön- 5 hetően alakult meg, majd azt nézném meg, hogy a korabeli, elsősorban az úrinő pros- 2-2 tituált képe milyen diskurzusszervező erő következtében alakul, milyen kategóriák mentén oJS jön létre.

1 Ilyen konstrukciós kísérlet a 19. század végén és a századfordulón tapasztalható, elsősorban csoportok szerinti differenciálódás, amely a nyilvános/nem nyilvános probléma mentén, a bordélyházban, magánlakásokon élők és a futóbárcások rendszerének elkülönítésével zajlik, amelyhez különböző jogi diskurzusok és orvosi, valamint rendőri attitűdök kapcsolódhattak.

2 Ez a csoportalapú klasszifikáció a későbbiekben is megmarad, de úgy, hogy folyamatosan erkölcsi (erkölcsös/romlott), osztály (polgári vagy alacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozó), gazdasági (gazdag/szegény), higiéniai (egész- I 6 I