Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

AMBRUS JUDIT: „Szegényes környezetben királyi gyermek- ez Vista..." Egyházi és közösségi értékrend viszonya egy kalotaszegi faluban

Összesen 256 bejegyzés található a családkönyvben az egyes személyekre, családokra vonatkozóan, az egy-két szavas, egymondatos, testi jegyekre, tulajdonságokra vonatkozó megjegyzésektől („nagyon megnőtt volt", „nem teljeselméjű") a féloldalas jellemzésekig, történetekig. Az utóbbiak között vannak olyanok (összesen ötvennégy esetben, többségükben a 20. század első felének viszonyait tükröző) történetek, amelyeket a vadházasságok, a paráznaság, az instabil kapcsolatok, az erkölcsi tévelygés, a bűn történeteiként jelölhetünk meg. 1. Az 1858-ban született D. János kozma 1884-ben lépett törvényes házasságra egy inaktelki asszonnyal. Vele kapcsolatban jegyezte fel a lelkész: „A férfi K. Katáért elkergette törvényes feleségét. Tata néne ifjú korában egyszer otthagyta Kozmát és elment Isilován Péterhez, aki érte asszonyát 4 gyermekkel elkergette Papfalvára. Nemsokára aztán jobb észre tért és elkergette Tatát, akit Kozma visszavett. Már idősebb korában ismét elhagyta és törvényes házasságra lépett Sz. Márton mihókkal, akit pár hét múlva hűtlenül elhagyott, s visszament Kozmához. Kozma élete végén éveken keresztül beteg volt, Tata néne viselte gondját s az egykori gazda leány ott halt meg a legnagyobb Ínségben." (Családkönyv 24. lap.) 2. Ifj. M. János cittanáni (született 1924-ben) 1954-ben vette el Sz. Katalin mancikót. „Házasságuk nagyon boldognak ígérkezett. Rengeteg hozományt kapott feleségével és mégis néhány év múlva gyermekük születése után elváltak,

26 temérdek pénzt elpereltek, aztán egy szegény leányt vett el vadházasságra, kit néhány hónap múlva elhajtott, később Mákóból vett egy jobbmódú asszonyt el, akit szintén elhajtott s 1957-ben újból megesküdött első feleségével, aki a közbe eső időben szintén vadházasságban élt." (Családkönyv 123. lap.) 3. B. András 1932-ben született, és a lelkipásztor bejegyzése szerint meglehetősen kacskaringós utat járt be, míg végül megállapodott törvényes felesége mellett, akitől gyermeke is született: „Nem is tudom, hány asszonnyal élt vadházasságban. Jelenlegi feleségével is, többször csapta el, mást hozott helyette, azt is elcsapta, ezt vitte vissza s újból elölről kezdte az egészet míg hosszú idő után ennél kötött ki, akivel szép gyermekük született. 1964VIII. 17." (Családkönyv 303. lap.) 4. Találunk ezek között a történetek között olyat is, amelyekben a „párkapcsolati mobilitás" szinte követhetetlen az olvasó számára: Sz. István jáger (született 1882-ben) 1907-ben vette feleségül M. Annát (született 1886). 192 I -ben törvényesen elváltak, miután a „[...] férfi magához vette közös háztartásba L. Annát még 1919. jan. 26-án. A nő [ti. M. Anna] törvényes házasságra lépett egy bogártelki emberrel. L. Anna elhagyta a férfit 1923. májusban. A nőnek bogártelki férje meghalt 1923 áprilisban. Ismét összeállott András volt törvényes feleségével, M. Annával, L. Anna pedig Sz. István Királlyal. De mert egyik se volt megelégedve, András elzavarta M. Annát, L. Anna nagy csúfosan eljött Királytól és ismét összeállottak, sőt pár nap múlva törvényesen is egybekeltek. Az András halála után Anna férjhez ment." (Családkönyv 246. lap.) 5. Számos olyan is akad a bejegyzések között, ahol a lelkész a családi viszonyokat kénytelen magyarázni, mivel a gyermekek nem az apa nevén szerepelnek. Álljon itt ezek közül is egy! Az 1867-ben született Szallós István morgyás 1890-ben házasodott meg, a következő évben megözvegyült, ezt követően vadházasságra lépett, ám I 896-ban ez