Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)
VAJDA LASZLÓ: Reflexiók Roger Sandall romantikus antropológia ellen írt könyvére
VAJDA LÁSZLÓ Reflexiók Roger Sandall romantikus antropológia ellen írt könyvére A szerző egy ausztráliai antropológus, Roger Sandall nemrég megjelent könyvének általánosításaival száll vitába. Ebben Sandall a romantikus antropológia mint tendencia számlájára igyekezett írni számos napjainkban tapasztalható társadalmi-kulturális problémát. Szerinte a hagyományos, „törzsi" életmód idealizálása éppen a (nyugati) civilizáció peremén élők számára hoz létre egyre rosszabb életkörülményeket. A „törzsi" világ ugyanis önmagában zárt - társadalmi, politikai szempontból egyaránt, míg a polgári társadalom, a modern civilizáció nyílt - politikai jogok, gazdasági lehetőségek és a szabadság tekintetében. Vajda László a könyvben megfogalmazott „érveket" és az „érvelés" mögötti világot rajzolja meg szemléletesen, és illeti mindezt kritikával. Úgy véli, hogy valójában nem a romantikus antropológia, hanem az ilyen típusú leegyszerűsítések nehezítik meg a változó világ megfelelő szintű antropológiai elemzését. i he Culture Cult - Roger Sandallnak (200 1 ) ez a különös című könyve nyilvánvalóan a harag szülötte. 1 Szerzője, a sydney-i egyetem (Ausztrália) antropológia tanszékének docense kíméletlenül támad minden olyan irányzatot vagy tudóst, akit a „romantikus primitivizmus" bűnében vétkesnek talál. Azokat az I 970-es évek óta Ausztráliában, ÚjZélandon, Kanadában és az Egyesült Államokban előretörő tendenciákat illeti ezzel a névvel, amelyek a „primitív", „törzsi" kultúrát normálisnak, sőt gyakran rendkívül értékesnek tartják. Ezekben a nézetekben általában a saját civilizáció elleni, többé vagy kevésbé éles kritika rejlik, amelynek a törzsi rendre gyakorolt hatását a romantikusok pusztításként ítélik el. I. Az ilyen eszmék egyik kirívó következményeként Sandall azt a változást említi, amely az utóbbi évtizedekben az észak-ausztráliai őslakók életében következett be. Miután a kormányzat generációk óta az őslakók civilizálásán munkálkodott, a romantikusok a „hagyományos életmód egy hiperidealizált vízióját" terjesztették, katasztrofális következményekkel: „Ha egy csoport életmódjából hiányzik az ábécé, az írás, a könyvek és a könyvtárak, és ennek ellenére folyamatosan azt hallja, hogy a kultúrája »gazdag«, »komplex«, valamint »szofisztikalt«, akkor miként láthatja ez a csoport realisztikusan a saját helyét a világban? Ha ezek a jelzők mind igazak, akkor kinek volna még szüksége könyvekre vagy az írásra? [...] A Culture Cult által gerjesztett politika Ausztráliában ezer és ezer őslakó analfabetizmusáért felelős, és ezeknek a nagyszülei még tudtak írni és olvasni." (Sandall 2001:4.)