Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

PETI LEHEL: Identitásmodelláló tényezők a moldvai csángó falvakban

a kedélyek felkavarása hoz járult hozzá, a magyarnyelv-oktatás bevezetése az iskolában legitim hatást fejtett ki. Úgy tűnik, a hivatalos álláspont nagy hatással képes alakítani a csángók hozzáállását ehhez a kérdéshez. „[Azzal, hogy megszervezték a magyaroktatást, ezzel vótak bajok?] Hamarább vót baj. Há nem hatták az eskolába es. Nem akarták. S a faluba es mandikaltak. De ki akarta, engedte. Most le vannak csendülve, nem hallak senkit. Nem... [S ez mitől lenne?] Megszokták, hogy az úgy kell legyen. Há, látod, ügyes, most az iskolába is beengedték. S sakat vót beszéd, még a rádióba es, televízióba es hallottam, hogy nevezik, hogy minoritátyékat (kisebbségeket) ezket segétik, s a világ hallja, aszangya, hogy úgy kell legyen. A törvény után ők lássák, hogy legea (törvény) van adva, hogy kell hagyják, hogy tanuljanak egyik másik az ők nyelviken, mindenki, s akkar nem..." A külső nyomás csökkenése nagymértékben hozzájárult az oktatásbeli alternatíva többek általi felvállalásához. Tény, hogy a gyermekek magyarórára járatása révén sokan pénzbeli megsegítést várnak, ami természetes folyománya annak, hogy a csángó társadalom széles csoportjai nehéz létkörülmények között élnek. „Sakan mennek azért es, hogy úgy értettem, adnak párát, pénzét esztendőre kétmillió négyszázat. [...] Sok szegény van. [...] Nincsenségben vannak. S nekik az a kétmillión es valami." A magyarországi és erdélyi magyar politikum A magyar érdekképviseletet felvállaló politikusok rendszerváltozás után sorra kerülő moldvai látogatásait követő lokális viszonyulásokat a helyi vagy megyei hatalmi érdekeltségek (köztük az egyház) koordinálták.

6 Az atrocitásokig elfajuló indulatok szervezett tevékenység eredményei voltak, ami a lokális hatalmi struktúrák „identitásféltésével" magyarázható. Ezen a román identitással rendelkező helyi elitek amiatti frusztrációját értem, hogy a csángók alternatív magyar identitása külső beavatkozásra hangsúlyos megerősítést nyer. A szervezkedés sikerét a „magyarveszély" ideológiai propagálása biztosította. Tény, hogy a magyar politikusok érdekérvényesítés, helyzetfelmérés céljából tett látogatásait szinte kivétel nélkül lokális konfliktussorozatok kísérték, melyek kirobbantása a látogatáseseményeknek tulajdonított túlzott szimbolikus jelentőség egyik következménye. A csángó folklórt gyűjtők, a kultúrájukkal kapcsolatba kerülők Az I 989-es rendszerváltozás után rendkívül nagy számban jelentek meg a moldvai falvakban a csángó folklórt gyűjtők. Közülük igen kevesen törekedtek a jelenségek kizárólag tudományos kontextusban való vizsgálatára. A többség esetében az ismerkedés a falvak hagyományos kultúrájával nem szakmai céllal történik, sokkal inkább az ősiség, a mítosz megélésére való törekvésben fejeződik ki. Ez a fajta jelenség a csángó népzene és -tánc magyarországi népszerűségével magyarázható, de hasonló attitűd figyelhető meg a csíksomlyói búcsún is, ahol a népviseletbe öltözött csángók „hagyományőrzésén" felbuzdulva kitartásra, helytállásra biztatják őket a velük kapcsolatba kerülő zárán-