Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - Interdiszciplináris séta az épített, a megélt és az elbeszélt városban N. Kovács Tímea - Böhm Gábor - Mester Tibor, szerk.: Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban Kaján Gabriella

2. Beszéd a városról címmel 2005 tavaszán műhelyszemináriumot rendezett Pécsen a PTE BTK Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke és Kultúratudományi Doktori Programja, valamint az ELTE Művészetelméleti és Médiakutató Intézete. Az újabb interdiszciplináris találkozó alkalmával szó volt a városantropológiai perspektívákról, így a kisvárosokról, a metropoliszok szimbolikus ökonómiájáról és önreprezentációiról, a késő modern városépítészetről, a városi szubkultúrákról és a városi művészetről, a társadalmi tér új mintáiról és a reflexív modernizációról, tehát történt egyfajta aktualizálódás, kronológiai el(őre)mozdulás a ma felé a bemutatott kötet alapjául szolgáló 2004-es konferencia programjához képest. 3. A kötet alkalmazott tudományos indíttatását jelzi, hogy a kulturális fővárosi címre pályázó Pécs egyetemének, a PTE-nek és az OTKA-nak a Város és reprezentáció nevű projektje keretében jelent meg. 4. A konferenciakötet néhány írása már korábban, 2004 telén megjelent a Magyar Lettre 55. számában, az Új városiasságok tematika keretében, s ez is csak azt bizonyítja, hogy sokak érdeklődésére számot tartó témáról van szó. 5. A korábban az idő vagy a társadalmi osztályok iránt érzékenyebb társadalomtudomány a késő modern korra fokozott térszenzibilitást mutat, egyre inkább terekben gondolkodik, terekről beszél. Alapvetően háromfajta olvasata különíthető el a tereknek, a mindennapi életben megtapasztalt (megélt) terek, a specialisták által megkonstruált (megépített) terek, valamint a képek, szimbólumok, végső soron az imaginációs ipar által közvetített (elbeszélt) terek. A három térolvasat és a térszenzibilitás jól tapinthatóan megjelenik a kötet tagolásában is, mindezek alapján már érthetőbbé válik, hogy miért kaphatta épp azt az alcímet a kötet, amit kapott. 6. A városkutatás társadalomtudományi vonulata három főbb paradigma - a várostörténet, a kvantitatív városszociológia és a hatvanas évektől a kvalitatív városantropológia - köré szervezhető. A városkutatás fejlődésével és az antropológia interpretatív fordulatának köszönhetően a leírást egyre inkább az értelmezés váltotta fel (Niedermüller 1995). Ebből a szempontból a város szimbolikus reprezentációját tárgyaló előadásokat tartalmazó jelen kötet valóban a város újfajta megközelítési módjait tárja fel, itt már a városantropológia mikroperspektívájából, azaz belülről történik a város kulturális tartalmainak megragadása. IRODALOM DAVIS, MIKE 1999 Los Angeles, az erődváros: a városi tér militarizációja. Budapesti Negyed 26-27:27-50. GYALUI BOÉR GYÖRGY 1997 Bojár. Café Bábel 24:73-79. HARVEY DAVID 1990 Posztmodernizmus a nagyvárosban: építészet és városi design. Tér és Társadalom 4(3-4):97-122. LYNCH, KEVIN 1979 A város szemléletének struktúrája. In Urbanisztika. Vidor Ferenc, szerk. 537-550. Budapest: Gondolat. NIEDERMÜLLER PÉTER 1995 A város és a városi kultúra: antropológiai megközelítés. In Jelbeszéd az életünk. Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor, szerk. 555-565. Budapest: Osiris-Századvég.