Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - Interdiszciplináris séta az épített, a megélt és az elbeszélt városban N. Kovács Tímea - Böhm Gábor - Mester Tibor, szerk.: Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban Kaján Gabriella

mondhatjuk talán, hogy seregszemleszámba menő - konferencia tematikailag elég heterogén anyagából válogató konferenciakötet egy tömör szerkesztői előszón kívül huszonkét előadás írott változatát tartalmazza. A szerzők között számban kissé túlreprezentáltak - bár ez egy konferencia esetében véletlenszerűen is alakulhatott így - az irodalomtörténészek, illetve -tudósok (körülbelül az előadók harmada), mellettük azért a városantropológia, urbanisztika, filmesztétika, etnográfia, történelemtudomány és kommunikációkutatás képviselői is szóhoz jutottak. Az a fajta nyitottság és szabadság, amely a konferencia koncepcióját jellemezte, meglehetősen nehéz helyzetbe hozza a recenzenst, hiszen ilyen körülmények között nehéz kielégítő áttekintést adni a városkutatás helyzetéről, ezért inkább csak néhány formalitásnak tűnő dolog erejéig tehet észrevételeket a végeredménnyel kapcsolatban. A kötet főcíme - mely a konferencia címére rímel - kellően semleges, és elég tág kategóriákkal dolgozik ahhoz, hogy a konferencia valamennyi előadása beleférjen a spektrumba, ám az alcím több szempontból sem tűnik szerencsés választásnak: az előszóból nem derül ki, hogy mihez képest lesz szó újabb perspektívákról,

5 másrészt elmarad a városkutatás közelebbi meghatározása is. Az előszót egyből az előadások három blokkja követi, az Újabb perspektívák a városkutatásban alcím azonban megérdemelt volna egy rövid áttekintést vagy bevezetést.

6 A konferencia Gyáni Gábor, illetve Fejős Zoltán által adott nyitó előadásai - melyek a kötetben nem elkülönítve, hanem a témájuknak megfelelő blokkban szerepelnek-sem tértek ki ilyen tudománytörténeti áttekintésre, hanem csak egy-egy konkrét jelenség kibontására szorítkoztak, noha mindkét előadás a kötet kulcsírásaként értelmezhető. Gyáni Gábornak (történész, MTA Történettudományi Intézet, ELTE Társadalomtudományi Kar) A reprezentatív város - a reprezentált város című előadása a 19. század végétől a két világháború közötti időszakig tartó korszakról és a még születőben lévő nagyváros, Budapest percepciójának és városfényképészeti reprezentációjának, képi imázsának metamorfózisáról ad a részletek iránt érzékeny áttekintést. A korabeli fényképeket elemezve azt a folyamatot mutatja be, melynek során a kezdetben műalkotásként észlelt város magasztalását a két világháború között felváltotta a „dzsungel" metaforával illetett város kárhoztatása, végül semmibevétele. Fejős Zoltán (néprajzkutató, Néprajzi Múzeum) A nyilvános városszöveg című írásában másik perspektívából közelíti meg a várost: azt vizsgálja, hogy a jelenben mi jellemzi a városról való beszédet. O is budapesti terepet választ, ám egészen más forrásanyagot használ, a fővárosról az elmúlt évtizedben született, sokféle műfajt magá~ ban foglaló sajtóanyag, a várost tárgyaló, a kollektív városképet megteremtő és karban [3 tartó nyilvános városszövegek kvalitatív vizsgálatát végzi el. Fejősnél a város mint olvasható szöveg jelenik meg; kétféle narratívat különböztet meg, a város múltja kapcsán szü~3 lető örökségnarratívákat (illetve a posztszocializmus és globalizáció korszakában születő változásnarratívákat) és a várost szubjektumként felfogó, karakterét meghatározni igyekvő narratívakat, valamint a turistaszövegeket. E narratívak a városról való gondolkodás befolyásolására törekednek, s így kapcsolódnak a megélt városhoz. Az előadások nagy része a városról szóló társadalmi, politikai és főként irodalmi szövegek és álló-, illetve mozgóképek, térképek kapcsán közelíti meg a szimbolikusan megalkotott várost. A kötet heterogenitása nemcsak tematikailag, műfajilag (például rövid 338 filmtörténeti esszétől kezdve fotóalbum-elemzésen keresztül kutatási beszámolóig),