Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)
DURST JUDIT: „Csak a pénzre hajtik mind"? Az antropológiai megközelítés haszna a demográfiában
/. táblázat. A termékenység változása Magyarországon a cigány valamint a teljes népességnél, illetve Láposon, Rakacán és Bordón. Ezer lakosra jutó élveszületések száma (nyers születési arányszám) Év Cigány népesség Teljes népesség Láposi roma Rakacai roma Bordói roma népesség 1 népesség 1 népesség 1971 32,0 15,0 27,3 33,2 21,5 1993 28,7 11,3 35,2 40,2 20,2 2002 25,3 9,7 34,8 35,1 19,5 Forrás: Kemény István -Janky Béla: Cigány felmérés, 2003. Népesedési, nyelvhasználati és nemzetiségi adatok. Beszélő 2003(10). 1 Saját becslés, a helyi védőnői nyilvántartás, illetve a népszámlálások népességi adatai alapján. A termékenységi arányszámok azonban a roma népesség esetében különösen „megbízhatatlanok", hiszen a különböző definíciós rendszerektől függ, hogy ki kerül a cigánynak nevezett emberek csoportjába. Ráadásul egyes, „elcigányosodó" aprófalvak szegény romák alkotta mikroközösségeiben végzett kutatások (Csenyétén: LadányiSzelényi 2004, Láposon: Durst 2001 ) éppen az országos adatokkal ellentétes tendenciát mutatnak: arról tanúskodnak, hogy ezeken a településeken, ahol a felnőtt roma lakosságból szinte mindenki munkanélküli, a rendszerváltás óta újra emelkedik a születések száma (lásd I. táblázat). Ezek a vizsgálatok egyben azt is sejtetik, hogy a születésszám növekedése mögött - részben - a romák gyerekvállalásának korábbra tolódása, a tinédzserkori anyaság elterjedése húzódik (Durst 2001 ). De vajon érvényes-e ez a magyarázat szélesebb körre is: a gettósodó aprófalvak cigány lakosságára? Janky Béla a 2003-as országos cigányvizsgálat (Kemény-Janky 2003) adatait használva arra a következtetésre jutott, hogy nem érvényes: a romák esetében a korai gyerekszülés nem függ szignifikánsan sem a lakóhelyi szegregációtól, sem a munkanélküliségtől. De akkor mitől függ? Janky adatai szerint egyedül a „szubkulturális hovatartozás" az, ami (statisztikailag is mérhetően) meghatározza a korai gyerekszülés valószínűségét: a 2003-as felmérés adatai alapján azok a romák, akik magukat beás cigánynak vallották, még az országos cigány átlagnál is kisebb valószínűséggel válnak tizennyolc éves koruk előtt anyává (Janky 2005). Az alábbi esettanulmányok segítségével egyrészt arra a - pillanatnyilag rendelkezésre álló surfeyadatokkal - megfejthetetlennek tűnő kérdésre próbálok választ adni, vajon a „kultúra" hogyan hat a termékenységi mintákra, elsősorban is a „korai" gyerekvállalásra. 7 Másrészt a kutatásunk empirikus adatául szolgáló három falu példáján azt is megkísérlem bemutatni, milyen tényezőkkel magyarázható az ugyanahhoz az etnikai csoporthoz tartozó egyének egymástól eltérő reprodukciós magatartása. Lápos, Rakaca, Bordó három, egymáshoz közel fekvő aprófalu Észak-Magyarországon, a felső Bódva vidékén, a munkalehetőségek szempontjából egyik legkedvezőtlenebb helyzetű régióban. Míg Lápos és Rakaca lakosságának többsége ma már cigány 8 - az előbbiben hetven, az utóbbiban kilencven százalék az arányuk-, addig Bordó népességének csak egynegyede „etnikum". 9 A három faluban, az ott lakók többé-kevésbé hasonló társadalmi státusa (lásd 2. táblázat) ellenére, eltérőek a termékenységi magatartás mintái (lásd 3. táblázat).
