Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)
DURST JUDIT: „Csak a pénzre hajtik mind"? Az antropológiai megközelítés haszna a demográfiában
2. táblázat. Néhány adat a vizsgált népességek társadalmi státusának jellemzőiről Lápos Társadalmi státus Cigányok (N = 85) Nem cigányok (N = 32) Havi egy főre jutó jövedelem (Ft) (2004-ben 23 200 Ft volt az öregségi nyugdíj) A családfő munkanélküliségének átlagos hossza (év) A munkanélküli apák aránya (%) Az általános iskolából kimaradó anyák aránya (%) 20 750 I 1,5 97,5 75,0 49 213 7,3 10,0 8,0 Kakaca Társadalmi status Cigányok (N=l 19) Nem cigányok (N = 20) Havi egy főre jutó jövedelem (Ft) A családfő munkanélküliségének átlagos ideje (év) A munkanélküli apák aránya (%) Az általános iskolából kimaradó anyák aránya (%) 19 875 7,6 89,0 4 1,0 36 000 5,5 5,5 14,0 „Asszimilálódott" cigányok Társadalmi státus Láposon (N=I7) Bordón (N = 35) Havi egy főre jutó jövedelem (Ft) A családfő munkanélküliségének átlagos ideje (év) A munkanélküli apák aránya (%) Az általános iskolából kimaradó anyák aránya (%) 33 594 4.1 70,0 26 2 14 5,3 70.0 6,9 3. táblázat. Átlagos gyerekszám a cigánycsaládokban Láposon, Rakacán és Bordón, 2004 Anya születési éve Lápos Rakaca „Asszimilálódott" cigányok Láposon Bordón x-1950 I 95 l-l 969 1970-1989 7,6 (N=I0) 5.8 (N = 37) 2.9 (N=44) 5,0 (N = 20) 3,6 (N = 55) 2,4 (N = 52) 3,5 (N = 8) 2,9 (N = 7) 1,5 (N=I2) 3,1 (N = 9) 3,0 (N=I5) 1,6 (N = 4) Forrás: saját adatfelvételem 2004 telén, illetve védőnői adatlapok. Láposon az elmúlt három évtizedben ciklikus mozgást írt le a termékenység: az 1960-as évek végének meglehetősen magas szintjéről az 1970-1980-as években csökkent, majd az 1990-es évek elején újra növekedni kezdett (lásd I. ábra). Rakacán, némi eltéréssel, hasonló tendencia figyelhető meg (lásd 2. ábra), míg Bordón az 1980-as közepétől csökkent, majd onnantól folyamatosan stagnált az évi élve születések száma (lásd 3. ábra). Az alábbiakban a három falu születésszámában megjelenő termékenységi magatartás néhány összetevőjét, illetve a különbség okait igyekszünk megmutatni. A kérdés demográfiai, a megközelítés viszont (kvázi)antropológiai. 10 Lápos: „Más mi érdekeljen? A gyerekeim meg az uram, hogy mi életük lesz..." Lápos 560 fős lakosságából mára hetven százalék a romák aránya. Míg az itt lakó magyarok zömének van állása, addig a cigányok körében lassan tíz éve teljes körű a munkanélküliség. Az 1971 -es, ezer lakosnál kisebb falvakat „kihalásra szánó" településpolitika ezen
