Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

RÉGI TAMÁS: Észak-kenyai nomadizmus a 21. században. Paló példája

A palói turkanák társadalomszervezete Mindebből jól érzékelhető, hogy a társadalmi kapcsolatok módszeres vizsgálata (főleg a rokonságé) meglehetősen nehéznek tűnt az észak-kenyai térségben. Terepmunkám alatt ezért szükségét láttam először tisztázni azokat a rokoni viszonyokat, melyekben a gazdasági, vallási és egyéb cselekedetek értelmet nyernek. A legnagyobb csoport, amely ugyanazon népből ténylegesen találkozhat egymással, a háborúban, az esküvőn és a városokban összegyűlt tömeg. Mindegyik helyszín eltérő okokat tételez fel. A háborúban az ok a már említett szolidaritás - a közös cél érdekében. Ennek jelensége nem új keletű, mivel háborúzni mindig háborúzott az emberiség, és ezt soha nem tette egyedül. Az esküvőkön más ok miatt és ebből következően más jellegű csoport jelenik meg. Az affinális és kognatikus rokonokon kívül egyéb népcsoportok tagjai is jelen lehetnek a ceremónián, mint ahogy azt egy idős palói

3 nő meséli el az I. számú interjúban.

4 A városok körül időszakosan vagy végleg letelepedett nomád népesség az utóbbi harminc év eredménye. 1999-ben Isioló városa körül turkanák, szamburuk, szomálik, borának éltek egymással békében. Wamba körül szamburuk és turkanák, Loiyangalani (lásd I. kép) határában pedig szamburuk, turkanák, elmolók, rendilék és borának éltek. Ezek a településformák átvágnak minden vér szerinti, etnikai határt, és egy teljesen újfajta „sorsközösséget" hoznak létre, a szegényekét.

5 A háború és az esküvő eseményeitől eltekintve a nomádok elszórtan, nagycsaládokból összeállt, különböző méretű, egymással kooperáló településeken élik életüket. A városok esetében viszont egy városra utalt csoportról van szó, melynek tagjai folyamatos napi (először csak gazdasági, később egyéb jellegű) kapcsolatban vannak a várossal. Paló jó példa az első (azaz a hagyományos), Wamba, Maralal, Marsabit, Loiyangalani városok pedig a második (a városias) típusra (lásd Észak-Kenya térképét). A hat palói nagycsaládból (lásd 2. ábra, Paló) egy nem a többiekkel együtt érkezett erre a vidékre. Ott a családfő Loiyangalaniban született, míg a többiek Kerióból vándoroltak idáig, mint az a mellékelt beszélgetésekből kiderül (lásd 1-4. számú interjú). r { A hat családból kettő között volt konszangvinikus és affinális kapcsolat /. ábra. Észak-Kenya.