Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

RÉGI TAMÁS: Észak-kenyai nomadizmus a 21. században. Paló példája

54. is egyben (lásd 2. ábra), ők közelebb is laktak egymáshoz. A 3. ábrán jól látszik, hogy Ekenó (lásd 2. kép), a 3. számú manyatta

6 család feje apósa Eluónak, az 5. számú család vezetőjének. Ekenó első feleségétől született lánya, aki Eluó felesége, a patrilokalitás törvénye szerint Eluó manyattájában lakott, bár ideje jelentős részét apja manyattájában töltötte. Ezenfelül meg kell még jegyezni azt is, hogy Eluó apósának (azaz Ekenónak) második felesége (lásd 3. kép) Eluónak az első unokatestvére. így a klasszifikáló terminológia szerint Eluónak saját anyja volt az unokatestvére. Eluó nagybátyjának, Emudonnak (vagy mondhatjuk azt, hogy Ekenó apósának) két felesége volt. Az egyik vele élt Palón, a másik pedig Loiyangalaniban, ahol Emudon rendszeresen meglátogatta. Emudonon és az első feleségén kívül Eluóék háztartásában lakott még Eluó kislánya (lásd 4- kép) és Eluó özvegy anyja (lásd 5. kép) is. Amikor Eluó apja meghalt, anyja hozzáment annak egyik testvéréhez addig, amíg meg nem nőtt a fia. Mikor Eluó felnőtt, Palóra költöztek. Ekenó manyattájában az első feleség (lásd 6. kép), a második feleség, annak három házasulatlan gyermeke és Ekenó anyja élt együtt. Terepmunkám alatt az első feleségtől származó (már házas) lány is otthon tartózkodott (lásd 7. kép), akit Ekenó addig nem akart visszaengedni férje mellé, amíg meg nem gyógyul. Attól félt, ha a lány visszamegy, akkor dolgoztatják, ha pedig meghal, akkor vissza kell fizetnie a kapott menyasszonyváltságot (vagy annak egy részét), és ezért a két család között megromlik a jó viszony. 00 0 táluk**" 09 Ko/ 2. ábra. Paló 0 •o 3. ábra. Rokoni kapcsolatok Ekenó és Elnó között o o 75