Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Tájkép és emlékkép - az emlékezethelyek problematikája. Szabó Marianna Kakpuszta című installációja kapcsán
amerikai kulturális geográfus a földrajzi tér megmunkálásának stratégiáihoz kapcsolódóan, ezeket értelmezve különít el nagyon markáns irányzatokat a kulturális érdeklődésű tértudományon belül. így például a hosszú időtartam mellett elkötelezett irányzatok fontosnak tartják a földrajzi adottságok (éghajlati tényezők, talajviszonyok, településszerkezetek) szerepét, valamifajta nagy időtávlatokon átívelő determináló jelleget tulajdonítva ezeknek - s ez a tartósság, változatlanság igencsak szemben áll az életvilágok törékenységével, esetlegességével. Az átfogó, hosszú távú vizsgálatok mellett elkötelezett megközelítésmódok egyik legszebb könyvét éppen egy történész, az Annales-iskola egyik klasszikusa, Fernand Braudel (2003) írta, akinek magyarul nemrég megjelent Franciaország identitása című munkájának első kötete, Térés történelem címmel pontosan azokat a hihetetlen távlatokat mutatja be, melyek a jelenben zajló társadalmi-kulturális folyamatok determináló feltételeit alkotják. 16 VI. Ezek a megközelítésmódok - akárcsak a bemutatott installáció - két ponton egészítik ki a Nora által bemutatott emlékezethely-problematikát: egyrészt tudatosítják, hogy nem csupán a történelem (és a történettudomány) az egyetlen ágens, amely részt vesz ezekben a sajátos transzformációs folyamatokban, hiszen a képzőművészet és a különböző imaginációs iparágak, a mindennapi életben használt narratívak legalább ennyire fontos szerepet játszanak a tér kulturális szakralizálásában. Másrészt míg Nora - s a hozzá kapcsolódó kultúrakutási irányzatok - az emlékezethelyek kapcsán igazából a történeti idővel foglalkoznak, addig az installáció ráirányítja a figyelmet egy „másik történelemre", amely tárgyakban, természeti objektumokban lakozik, s mintegy az emlékezethelyek kereteként szolgál, valamifajta long durée-t jelenítve meg, amely kijelöli az értelmezési tartomány szélső határait. JEGYZETEK 1. Nora megkülönböztetései, alapvetései az emlékezetkutatás diskurzusában sorra visszaköszönnek: így például az assmani kommunikatív és kulturális emlékezet közötti határvonal számos szempontból éppen a norai gondolatokat viszi tovább, akárcsak Peter Burke klasszikus tanulmánya a történelemről mint társadalmi emlékezetről (Assman 2004; Bürke 2001; magyar nyelvű összefoglaló K. Horváth 1999). 2. Erről részletesebben lásd Szíjártó 2003. 3. Az eddig lezajlott feltárómunka mérlege: két kiállítás (A kastély, a falu és az erdő-a lokalitás képei Belső-Somogyban címmel, 2002. november 28.-december 7. között Pécsett, a Közelítés Galériában, valamint Térképek az Időről címmel 2004. március 23.—április 3. között az Uránia moziban), egy tizennyolc oldalas, fekete-fehér fényképeket tartalmazó kiállításkatalógus. Elkészült továbbá egy Berta János, Kádár Anna és Németh Annamária által jegyzett dokumentumfilm, Isten hozta... címmel, továbbá számos (több száz, többnyire fekete-fehér) fénykép, egy CD és honlap (amelyek a vizuális anyagok nagy részét, továbbá a források zömét is tartalmazzák lásd: www.maya.btk.pte.hu/sfajsz) és öt-hat (egyenként körülbelül egy ív terjedelmű) dolgozat. A legelső kiállításról lásd Frazon Zsófia kritikáját (Frazon 2003).
