Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

DAVIDE TORSELLO: Az instabilitás kezelése. Bizalom, kétértelműség és társadalmi kapcsolatok egy dél-szlovákiai faluban

ran zajlott le, a parasztcsaládok nem kis ellenállásába ütközve, hiszen őket napi megélhetési forrásuktól fosztották meg. A szövetkezet első tényleges sikerei az 1960-as évekig várattak magukra, akkor is az állami támogatásoknak, illetve a termelés növelésének és diverzifikálásának voltak köszönhetőek (ekkor vezették be például a dohány- és zöldségtermesztést). A helyi iparhoz kapcsolódó szálak szintén a sikert szolgálták. A szövetkezet végül az I 962 és 1972 közötti évtizedben vívta ki magának a lakosság támogatását, elsősorban gazdasági teljesítményének köszönhetően, valamint szociális juttatásaiból (nyugdíj- és egyéb juttatások, melyeket ezekben az években vezettek be) és kulturális szerepéből adódóan (a szövetkezet ugyanis jó néhány kulturális és sporteseményt szponzorált). 1973-ban gyökeresen megváltozott a helyzet azon döntés következtében, mely a szövetkezetet további három falu és a közeli város szövetkezetével egy központi irányítás alá helyezve egyesítette. A falu szövetkezete lassacskán eltűnt, és vele együtt megszűnt annak társadalmi, kulturális szerepe is. Mint minden posztszocialista országban, az 1989 utáni események hatásai több hullámban érték el a falut. Egyrészt a gazdasági javak reprivatizációja azzal együtt, hogy fájdalmas és komplex folyamatnak bizonyult,

2 sok falusi ember számára lehetőséget teremtett arra, hogy saját gazdaságot vezessen, és profitot termeljen, másrészt az ország demokratikus intézményei kiépítésének legfontosabb lépése volt a „sötét múlt" felszámolásában; harmadrészt a vállalkozói lehetőségek-főként az I 990-es évek első felében - varázsütésszerűen gyors és viszonylag egyszerű meggazdagodási lehetőséget kínáltak. Csakhogy az intézményi változásokkal kapcsolatos várakozások hamar csalódásba torkolltak. A Csehországtól való 1993-as békés elválást követően Szlovákiának politikai és gazdasági instabilitással kellett megküzdenie. A mezőgazdasági szektort gyengítette az állam késlekedése a szükséges támogató programok megteremtésében, számos ipari telep megfelelő befektetések hiányában elvesztette termelőkapacitását, vagy éppen korrupt gazdasági lobbik kezére került, amelyek legfőbb érdeke csupán annyi volt, hogy a lehető legrövidebb úton készpénzre váltsák ezeket a termelési egységeket. A falubeliek hirtelen megváltozott viszonya a kapitalista átmenethez drámainak mondható, még úgy is, hogy a régi szép idők nosztalgikus visszasírása soha nem voltjellemző rájuk. Az az elképzelés, hogy a kapitalizmus nem fenékig tejfel, általánosan jellemző nézet volt a faluban. Ennek következtében az emberek kritikusabb szemmel figyelték az átalakulás szülte új intézményeket, és számos olyan új stratégia alakult ki, amely kifejezetten az instabilitás és bizonytalanság kezelésére hivatott. Bizalom a társadalmi intézményekben: egy kvantitatív megközelítés Az egyik este vendéglátóim azzal a feladattal bíztak meg, hogy vigyem ki a szemetet az utcára, előkészítve a másnap hajnali kukásoknak. A kukát a ház kapuja előtt hagytam, visszamentem a házba, és bezártam a kaput. Azt hittem, a háziak már alszanak, nem szűrődtek már ki tőlük hangok, a tévét is lekapcsolták. Visszavonultam a szobámba olvasni. Néhány perc múlva a ház asszonya lépett be hozzám kopogtatás nélkül, és azt