Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - A rénszarvasok földjén Helena Ruotsala: Muuttuvat palkiset. Elo, työ ja ympäristö Kittilän Kyrön paliskunnan ja Kuolan Luujärven poronhoitokollektiiveissa vuosina 1930-1995 Sági Edit

atal generációk pályaválasztásáról, réntenyésztővé válásának módjairól, indítékairól. Igazi csemege a műben a réntenyésztő ember természeti környezetéhez fűződő kognitív és emocionális viszonyának bemutatása: a környezethasználathoz kötődő hagyományos tudás és gondolkodásmód értelmezése, a helynevek és a réntenyésztés színes és gazdag szókincsének bemutatása s mindezeknek a termelés technikai feltételeinek megváltozásával, a gépesítéssel és az infrastruktúra kiépítésével járó átalakulásának ismertetése. Ugyanebben a fejezetben fejti ki a kutatónő azt a területhasználati versenyt, mely e cirkumpoláris térségben, az azonos természeti erőforrások kiaknázására épülő gazdasági ágazatok között feszül: Finnország esetében az erdőgazdaság és a turizmus, a Kolafélsziget esetében pedig az ipari nyersanyagok kitermelése, a nukleáris energiatermelés, illetve az erdőgazdaság területhasználati versenye fenyegeti a réngazdaság jövőjét. Ebben a részben foglalkozik Ruotsala az identitásnak és az etnicitásnak a réntenyésztés kérdését napjainkban minden szinten átszövő problémakörével: a számik etnikus mobilizációjának folyamatával és a politikai elit szerepével, a finnországi számik kulturális önkormányzati jogával és ratifikálásának következményeivel, a lappföldi finn társadalmat megosztó ellentétekkel, illetve a Kola-félszigeti számik identitásának állapotával és problémáival. Ruotsala munkájának e fejezetében nyilvánul meg a kutatónő szemléletének és mondanivalójának talán egyik legnagyobb értéke: az a mód, ahogyan az egymást követő generációk interakciójának eredményeként kialakult finnországi és Kola-félszigeti réntenyésztő kultúráknak a politikai és gazdasági érdekek különbségei által megosztott állapotát interpretálja. A lappföldi rentenyésztők réntenyésztéshez kötődő viszonyát vizsgálva különbséget tesz etnikus és lokális identitások között, és - a mai kutatások többségével ellentétben - hangsúlyozza a réntartás lokális identitásképző szerepét, mely ugyanolyan fontos a finn, mint a számi réntartók életében. Kontturi A kontturi a rénszarvasterelő karám sok kicsi, egymáshoz kapcsolódó „ketrecből" álló egysége, ahová a levágásra és a család egész évi húsfogyasztásának kielégítésére szánt állatokat terelik, ahol tehát a rénszarvastenyésztő learatja évi munkájának gyümölcsét. Az ezzel foglalkozó fejezetben hasonlítja és foglalja össze a szerző az eltérő államszervezetekben és gazdasági struktúrákban élő finn és oroszországi rentenyésztők gazdasági rendszerének és életmódjának hasonlóságait és különbségeit, a globalizáció hatásaid it a kétféle társadalomban, majd végül a rénszarvastenyésztéshez kötődő szabadságos eszmény jelentését és szerepét a lokális, etnikus és egyéni identitások fejlődésében. • Napjaink Lappföldjének társadalmi folyamatait jól illusztrálja az a fejlődés, mely -2 Ruotsalát terepmunkája folyamán vizsgálata kérdéskörének kitágítására késztette, miáltal új szempontokkal gazdagította művét. A kutatás menetét bemutató fejezetben a kutatónő elmondja, hogy sok évvel ezelőtt megfogalmazódott célja szerint a szóban forgó területek réntenyésztőinek életét, gazdálkodásának 20. századi történetét akarta bemutatni. Saját bevallása szerint nem kívánt foglalkozni az etnikus viszonyokkal, melyek kutatása szempontjából - akkor - nem is jelentettek „időszerű" problémát. Maguk az adatközlők sem tulajdonítottak nagy jelentőséget etnikus hovatartozásuknak - a fő cso302 portidentitást alkotó tényező maga a rénszarvastenyésztő életmód volt.