Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - A rénszarvasok földjén Helena Ruotsala: Muuttuvat palkiset. Elo, työ ja ympäristö Kittilän Kyrön paliskunnan ja Kuolan Luujärven poronhoitokollektiiveissa vuosina 1930-1995 Sági Edit

az olvasóval. Várakozásai ellenére nagyobb nehézségekkel kellett megküzdenie saját társadalmában végzett terepmunkája során, mint idegenben - azaz a Kola-félszigeten -, a nyelvi, fizikai és mentális megpróbáltatások ellenére. Saját közösségében, ahol a „szomszéd réngazda lányaként" fogadták, adatközlőit jobban gátolta az interjúk során a magnófelvételek és naplójegyzetek készítése, mint az idegen terepen. Ennek ellenére a közös emlékek és tudás óriási szakmai és érzelmi többletet jelentettek a saját terepén. A kutatónő eltérő pozíciójából adódó émikus és etikus nézőpontok különbsége - azaz a tereptől való „mentális távolság" - érzékelhető a két társadalom analízise során, amely azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé differenciált képet kapnánk akár a Kola-félsziget, akár a Kyrö paliskunta réntenyésztő-társadalmáról. A kutatónő a két réntenyésztési terület elemzésének szimbolikus kereteként azt a sok, egymáshoz kapcsolódó részből felépített karámot (porokaarre) választotta, mely a réntenyésztés legnagyobb eseményének tartott rénszarvas-válogatásra és -vágásra összeterelt állatok bekerítésére használatos Lappföldön. Ez az építmény- s így Ruotsala könyve - négy fő részből áll. Ezek: Siuia, Porokaarre, Kirnu és Kontturi. Siula A siula tundrákon és erdőkben legelésző csordák összeterelését segítő tölcsérszerű, bevezető kerítésrendszer. E fejezetcím alatt találjuk a kutatás hátterének, helyszíneinek, a vizsgálat időintervallumának, a kutatónő személyes indíttatásának, munkamódszerének és elméleti kereteinek, központi fogalmainak és céljainak bemutatását. Porokaarre Az a körülkerített terület, ahová a siulák az összegyűlt csordát vezetik, majd az állatokat füljegyeik alapján tulajdonosok szerint szétválogatják, a porokaarre. E fejezetcím alatt ismerheti meg az olvasó a rénszarvastenyésztés történetét, ökotípusait, modernizációját, szervezeti rendszereit, magát a két kutatási területet, illetve a réntenyésztési év ciklusait és munkafolyamatait. Kirnu A porokaarréból nyílik e harmadik rész, a „forgó" ahol további szempontok szerint válogatják szét az állatokat, a kirnu. E fejezet tartalmazza a két kutatási terep eltérő társadalmi, gazdasági és kulturális rendszereinek, a rének tulajdoni formáinak, a szervezeti egységeknek, ezek kialakulásának, a réntenyésztőket érintő döntési mechanizmusok befolyásolási lehetőségeinek, a kiadások és bevételek kezelési módjainak bemutatását. A kutatónő itt - saját élettapasztalatainak és tudományos célkitűzésének megfelelően a korábbi hasonlójellegű munkáknál jóval kifinomultabb képet nyújt a család szerepére vonatkozóan: a réntenyésztés családi szintű működési mechanizmusairól, stratégiáiról, a különböző nemű és korú családtagok közötti munkamegosztási formákról és a fi-