Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

SÓLYOM BARBARA: Társadalmi és házassági mobilitás Dunabogdányban

SÓLYOM BARBARA Társadalmi és házassági mobilitás Dunabogdányban A tanulmány témája a társadalmi mobilitás, ezen belül a házassági mobilitás elemzése egy vegyes lakosságú faluban, Dunabogdányban, empirikus terepmunka és a történeti források alkalmazásával. A társadalmi struktúra, a rétegződés és a rétegek közötti mobilitás nagy terjedelmű, több dimenziót átfogó kutatási terület a társadalomtudományokban. Ezek az elméletek és kutatások a házassági mobilitás tematikáját is érintik, hol részlegesen, felszínesen, hol kiterjedtebben, részletesebben. Konkrétan azonban a házassági mobilitást kevesen kutatják, vizsgálják. A cikk abból indul ki, hogy a házassági mobilitás a társadalmi mobilitás egészének figyelembevételével értelmezhető megfelelően, ugyanakkor egy-egy esettanulmány a házassági mobilitással kapcsolatban lehetőséget ad a társadalmi mobilitás, a társadalmi rétegződés jobb, mélyebb megismerésére is. £\ tanulmány arra keres választ, hogy a házasság révén történő társadalmi mobilitást alapvetően mely tényezők határozzák meg, és a szakirodalomban említettekhez képest milyen új, eddig háttérben lévő tényezők hatnak rá. Ilyen „új" tényezőket találtam egy Pest megyei sváb faluban, Dunabogdányban a 2000-2003 során végzett kutatás során. Tanulmányom második részében tehát feltárom az etnikum, a vallás és a vagyoni helyzet együttes, összefonódott hatását a párválasztásra, a házasságra és a társadalmi mobilitásra. Mindezt három generációra vonatkoztatva vizsgálom. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek a kutatási eredmények csak Dunabogdányra érvényesek, lehetetlen belőlük általánosítani. Más sváb településekével sem lehet igazán összehasonlítani őket az eltérő falu-, társadalomtörténet, társadalmi berendezkedés, a falu mindennapjait befolyásoló „többségi" társadalmi döntések, az ezek következtében ki- és átalakuló normák, tradíciók, mentalitás, érték-, érzelemvilág különbözősége miatt. Nem is törekedtem ezért általános eredményekre, sem arra, hogy eredményeimet más faluval összevessem. Azért választottam Dunabogdányt, mert úgy gondoltam, hogy itt a párválasztást, a házasságot meghatározó tényezők - etnikum, felekezeti hovatartozás, vagyoni státus - jól megragadhatók. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy kutatásom során - mind az elméleti áttekintésben, mind az empirikus részben - többnyire csak az első házasságokat vizsgáltam, az özvegyek, elváltak helyzetét pedig csak egy-két mondat erejéig érintem. A fentiekből is kitűnik, hogy a téma több tudományterületet is érint. A tanulmány megírásához felhasználtam történelmi, társadalomtörténeti, antropológiai, néprajzi, szociológiai, pszichológiai fogalmakat, megközelítéseket. Módszertanilag is többfajta technikát alkalmaztam az esettanulmány során, mélyinterjúkat vettem fel és elemeztem, dokumentumokat használtam fel, statisztikai adatokat vizsgáltam, másodelemzéseket végeztem, mobilitásvizsgálatokat és társadalomtör-