Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

SZILASSY ESZTER-ÁRENDÁS ZSUZSA: Migrációba zárva? Menekült gyermekek és menekülttáborok Magyarországon

SZILASSy ESZTER - ÁRENDÁS ZSUZSA Migrációba zárva? Menekült gyermekek és menekülttáborok Magyarországon A szerzők ebben a tanulmányban egyrészt azt járják körbe, hogy miként hatnak a táborlakó gyerekek meneküléssel, tábori élettel és beilleszkedéssel kapcsolatos élményei életút-stratégiáik kialakítására és családi, etnikai, társadalmi szerepük értelmezésére; másrészt arra összpontosítanak, hogy a befogadó közeg, különös tekintettel a tábori dolgozókra, hogyan értelmezi magát a „menekültséget", illetve ezzel összefüggésben a menekült gyermekek helyzetét, lehetőségeit és a gyerekek családi, gazdasági, társadalmi szerepét. Az értelmezéseket elsősorban interjúrészletek segítségével, azaz a menekült gyerekek tábori életével kapcsolatban felmerülő problémák megfogalmazásának és kezelésének narratív elemzésén keresztül mutatják be. Az elemzést esetenként rövid, terepnaplóból származó leírásokkal és esettanulmány-részletekkel egészítik ki. ^\ 2003. év első felében egy nagyszabású, a külföldi gyerekek magyarországi oktatásban való részvételét vizsgáló projekt

1 részeként hat hónapig tartó antropológiai terepmunkát végeztünk a magyarországi menekülttáborokban, illetve környékükön.

2 A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, hogy mi indokolja a menekült

3 családok adott táborokba és a menekült gyerekek adott oktatási intézményekbe való kerülését, és hogyan fogalmazódik meg a menekült gyerekek oktatása és integrációja ezekben az intézményekben. Mindemellett válaszokat kerestünk arra, hogy milyen hatással van a magyar menekültpolitika, a központi hatóság, a tábor,

4 az önkormányzat, a helyi társadalom és maga az iskola a menekült gyerekeknek saját családjukkal, továbbá a gyerekeknek és családjuknak a magyar társadalommal való kapcsolatára, érvényesülési és migrációs stratégiáira.

5 A két oldal, a táborlakó gyerekek és a táborban dolgozó felnőttek látásmódjának ter- °j mészetes differenciáltsága a kétféle etnográfiai anyag stílus- és tartalombeli különbsége- A ihez vezetett, és egyben a terepanyag elemzési lehetőségeit is kijelölte. Míg ugyanis a ö gyermeki értelmezések a „menekültségben" fogantak, és mint ilyenek a migrációval, tá- i^jg bori élményekkel kapcsolatos személyes történetekbe burkolva fogalmazódtak meg, ad- gi; dig a menekült gyermekekről formált tábori elbeszélések elsősorban nem leíró, hanem ^ magyarázó jellegűek, és nem a gyerekek élettörténetére, hanem a pillanatnyi tábori feladatokra és problémákra koncentrálva szólnak a táborlakó gyermekeket érintő kérdésekről. Reményeink szerint a kétféle szemlélet- és elbeszélésmód bemutatása nem nehezíti, hanem - éppen ellenkezőleg - segíti a téma alaposabb megismerését. Meglátásunk szerint ugyanis a „menekültség" bizonyos aspektusainak eltérő tematizálása már önmagában is sokat elmond a jelenség értelmezőiről és persze magáról a vizsgált jelenség- 53