Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology Wilhelm Gábor

szony állandóan új szükségletek kialakítását eredményezi, teszi egyszerre lehetővé. Ebben a fogalmi keretben tehát a szükségletek nem előzik meg a technológiai változásokat, nem hajtóerői a technológiai folyamatoknak, hanem ugyanannak a folyamatnak a részei (118. p.). A szükségletek ilyen típusú szerepének kialakulását Wilk történetileg az emberi társadalomban a tulajdonfogalom kialakulásával köti össze. W. David Kingery (University of Arizona) a tárgyak formázásával foglalkozik. A korábbi elképzeléseket, melyek értelmében ez a folyamat a folyamatábrákkal analóg módon zajlik, meglehetősen naivnak tartja. Az itáliai reneszánsz majolikafestészete elemzésével fejti ki saját elméleti elképzeléseit, melyet valamennyi társadalomra és valamennyi tárgytípusra (egyszerű részre, komplex tárgyra vagy összetett technológiai rendszerre) alkalmazhatónak vél (134-136. p.). Elméleti keretének középpontjában a célok és a szándékok állnak, ahogyan a technológiát is a környezet manipulálására alkalmazott célirányos viselkedés határozza meg ( 124-126. p.). James M. Skibo (Illinois State University) és Michael Brian Schiffer közös cikkükben a tárgyformálással kapcsolatos korábbi munkájukra támaszkodnak (Schiffer-Skibo I 997). Kiindulópontjuk, hogy a szociálantropológia hosszú szünet után újra érdeklődést kezd tanúsítani az anyagi kultúra iránt (139. p.). Ez a szemléletváltozás azért is indokolt, érvel a szerzőpáros, mivel az emberi társadalmat, kommunikációt, cselekvéseket lehetetlen a tárgyak nélkül vizsgálni, hiszen ezek valamennyi kulturális tevékenységünk szerves és elválaszthatatlan részét képezik. Éppen azért a viselkedés teljes megértéséhez bele kell őket illeszteni az ezzel foglalkozó elméletbe. Az emberek és tárgyak kapcsolatát Skibo és Schiffer egy aktivitásalapú keretben képzeli el ( 140. p.). A tárgyak kialakítását a szerzőpáros egy hosszú láncnak tekinti, melyen belül számos eltérő szakasz különíthető el, mindegyik a maga sajátos jellegzetességeivel. Minden egyes állomás során a készítők és a leendő használók is bizonyos célokat, ideálokat fogalmaznak meg, az aktuális készítéskor azonban folyamatos kompromisszumokat kell végrehajtani valamennyi résztvevő részéről, melyek azután a folyamat során tovább szűkítik a rendelkezésre álló alternatívákat. Skibo és Schiffer ily módon a tárgyformálás szituációs és kontextuális vonásainak elemzéséhez igyekeznek mankókat nyújtani, a stílusra és a funkcióra alapozó korábbi, leegyszerűsítő elemzési keretet túllépve. Peter Bleed (University of Nebraska) szintén a tárgykészítés, -formázás folyamatával foglalkozik. Tanulmányában kénytelen megismételni azt a többször felbukkanó (ám ettől még igaz) megállapítást, mely szerint nagyon kevés munka foglalkozott eddig a technológiával. Bleed ugyancsak osztozik az előző tanulmányban hangsúlyozott szemponttal, hogy ugyanis minden emberi cselekvés tárgyakat magában foglaló környezetben történik meg, és ezért együtt jár a tárgyak használatával, manipulálásával (151. p.). Ennek a folyamatnak a jobb megértését azonban a legkevésbé sem segítette elő a technológia, a társadalom és az ideológia mint kategóriák mesterséges szétválasztása. A technológiát önmagában szinte lehetetlen önálló vizsgálati egységként kezelni, annyira beleágyazódik valamennyi hétköznapi tevékenységünkbe. Nem tekinthet el Bleed sem a korábbi magyarázó, értelmező sémák ismertetésétől sem. Ezek mindegyikére jellemző, hogy a tárgyak sokféleségét, variációit a stilisztikai és funkcionális vonások mentén igyekeznek kezelni. Bleed ezzel szemben a készítés szakaszai során adódó kényszerek (constraints) figyelembevételével elemzi a készítő által meghozott technológiai döntéseket. Ezen kényszerek egyik jelentős típusát képviselik a fizi-