Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology Wilhelm Gábor

kai törvények és a testi jellemzők, melyeken a készítő nem léphet túl, legfeljebb kikerülheti őket. A szerző a nyeles szerszámok esettanulmánya kapcsán világítja meg, hogyan hatnak e kényszerek a szerszámok formázására, a nyelek ergonómiai használhatóságára (155-158.

p.). A könyv talán legjobb tanulmányának első részében Lucy A. Suchman (Xerox Palo Alto Research Center), a gyakolat elmélete (practice theory) és az etnometodológia talaján álló antropológus a tárgy konceptualizálásait követi végig a kezdetektől, azaz a 19. századtól napjainkig az antropológián belül (163-164. p.). A hagyományos nézethez képest az olyan újabb szemléletek kezdenek teret nyerni mind a régészeten belül (lásd a Skibo és Schiffer által kifejlesztett behavioral archaeology), mind az antropológiában, melyek a tárgyak és használóik kapcsolatát dinamikus folyamatként értelmezik, ezek a megközelítések ugyanis képesek valamennyire kezelni a tárgyi világot is a kulturális viselkedésen belül. A korábbi nézetektől eltérően tehát nem választják szét az anyagit, azaz a tárgyakat a kultúrától, a „szellemi" szférától. A régészet hagyományos megközelítése a tárgyak tulajdonságait mint belső vonásokat fogalmazta meg, az új modellben ezek a tárgyak és az emberek interakciói során jönnek létre. Az elemzés ezeket az interakciókat igyekszik azután viselkedésláncokra szedni, és ezek szerkezetét tovább bontani ( 164. p.). Az Ingold és Dobres által képviselt radikális integráció ugyancsak ezt a vonalat képviseli. Az antropológián belül a tárgyak, az anyagi kultúra visszatérése és egyre hangsúlyosabbá válása együtt járt a tárgyak mint cikkek életrajzi vizsgálatával, mely az 1980-as évektől (Appadurai 1986) vett lendületet. Suchman régóta a modern társadalom technológiai folyamatait vizsgálja esettanulmányokra alapozva. Ebben az írásában a hídépítők tervezőmunkájának etnográfiai elemzését végzi el a részt vevő megfigyelés segítségével. Meredith Aronson, David Bell és Dan Vermeer (valamennyien a Xerox Palo Alto Research Center munkatársai) a modern szervezeti formák működését tanulmányozzák, szintén részt vevő megfigyelésre alapozva a kutatásukat (182. p.). Azt szeretnék megérteni, hogyan valósul meg a munka ilyen típusú komplex rendszereken belül. Kiindulópontjuk a „terv" fogalmának kritikai elemzése Suchman (1987) nyomán, valamint a technológia meghatározása mint célirányos aktivitás (179. p.). A kognitív jellegű szemléletekben a terv az egyes cselekvések meghatározó komponense. Szerintük azonban ez a megközelítés túlzottan leegyszerűsíti a képet. A terv egyfajta forrás a célirányos viselkedések irányításában, de mellette számos egyéb típus is található a problémamegoldásban ( 184. p.). A szituációs cselekvésekben az egyik kitüntetett csomópont a „határtárgy" (boundary object), mely különböző szerveződések között közvetít a tervszerű munka során ( 188. p.). Ezen belül külön figyelmet szentelnek a szerzők annak a kérdésnek, milyen jellegű határtárgyakra támaszkodnak a résztvevők, ha számukra ismeretlen feladatokkal szembesülnek. Konkrét etnográfiai vizsgálatuk egy gyártó cég fejlesztési osztályának a kommunikációs stratégiáira összpontosul. Richard A. Gould (Brown University) alapkérdést igyekszik tisztázni a technológia kutatásán belül. Mennyire alkalmasak az antropológia és a régészet hagyományos, a technológia kutatásával kapcsolatos elméletei a modern, ipari technológia vizsgálatára? Egyáltalán van-e szükség az anyagi kultúra elemzésére akkor, ha megfelelő írásos dokumentumok léteznek az egyes technológiai kérdések szempontjából (193. p.)? Konkrét esettanulmányként a gőzgépek eltérő adaptációjának vizsgálatát választotta a kereskedelmi