Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology Wilhelm Gábor

kus cselekvések terén, milyen kapcsolat van a tárgyak jelentéssel való ellátása, azaz a triviális szimbolikus viselkedés, valamint a mélyebb, nem szimbolikus cselekvések között. Tanulmányának címében Pfaffenberger már megelőlegezi következtetését: nem a szimbólumok hozzák létre a jelentést, hanem a cselekvések. A tárgyak hordozta szimbolika tehát nem a közös kulturális jelentések oka, forrása, hanem a technológiai cselekvések következménye. Éppen emiatt azonban a szimbolikus antropológia művelői nem tekinthetnek el a technológia antropológiájának figyelembevételétől és beillesztésétől (77. p.). Az technológia ilyen értelmezése és alkalmazása alapvetően más megvilágításba állítja az emberek, társadalmak jelentésalkotó folyamatait, és visszahelyezi a tárgyakat az őket létrehozó, fenntartó és használó folyamatokba (78. p.). William H. Walker (New Mexico State University) a már kitaposott csapáson halad tovább témaválasztásában annyiban, hogy szintén a tárgyak szimbolikus szerepével foglalkozik, új-mexikói régészeti példák bevonásával. Abból indul ki, hogy a rituális eszközök szimbolikus értelmezése túlságosan szűk (87. p.). Érvelésének része, hogy felvázolja a hagyományos valláselméleteket a tárgyhasználat szempontjából. Walker ezen belül nem tartja kellően indokoltnak és célszerűnek az eszközök gyakorlati és szimbolikus célú megkülönböztetését, mivel ez eleve elkülöníti a két területet, és lehetetlenné teszi az egy elméleti keretben való vizsgálatukat. Az általa javasolt technológiafogalom ugyanis magában foglalja az összes emberi cselekvést, akár vallási indíttatású, célú az, akár nem. A technológia használatának értelme, hogy megfelelő célokat érjünk el vele, a társadalom bármelyik területén mozgunk is. A korábbi cselekvéselméletek rendre eleve elkülönítve kezelték a tárgyakat és a velük kapcsolatos viselkedéseket. Walker szerint újszerű lehetőségek tárulnak fel az elemzés előtt, ha fogalmi struktúránkban ehelyett abból indulunk ki, hogy egyetlen rendszeren belül kezeljük a tárgyakat, a személyeket és a cselekvéseket mint a rendszer különböző aspektusait (88. p.). Mindennek az alkalmazását a prehisztorikus vallás és rítusok elemezhetőségén keresztül tárja fel Walker. Ebben az elemzés alapegységei a személy-tárgy kapcsolatból levezethető jellemzők. A tárgy egy ilyen viszonyon belül elsősorban nem formai vonásai által szerepel, hanem ennek megállapításához egy ennél jóval kifinomultabb, többdimenziós tulajdonságegyüttes figyelembevételére van szükség. Richard R. Wilk (Indiana University) egy újfajta nézőpontot vet fel. A technológiát abból a szempontból vizsgálja, mennyire írható le mint a szükségletek kielégítésének eszköze (108. p.). Szerinte a szükségletek és igények mindennemű technológiai folyamat elválaszthatatlan részét képezik, és éppen ennek a két komponensnek az összjátékát igyekszik megmagyarázni. Az afrikai Belize-ben folytatott terepmunkája során tudatosult benne, hogy a technológiai változás nem valamilyen kulturális ökológiai folyamat része, nem a források szűkössége által gerjesztett jelenség, ahogyan korábban gondolta, hanem sokkal inkább az emberek vágyai és szükségletei irányítják. A társadalmi keretben működő és kulturálisan közvetített szükségleteknek és igényeknek a megértése szempontjából Wilk elengedhetetlennek tartja az antropológusok által korábban gyakran alkalmazott megkülönböztetés feloldását a modern és a premodern társadalmak között (MO. p.). Hangsúlyozza, hogy a kulturális és anyagi szféra összekapcsolására használt funkció helyett a szükséglet jóval termékenyebben alkalmazható fogalom, mivel a funkció nem tartalmazza, nem utal a tárgyak saját, belső tulajdonságaira. Az emberek dinamikus viszonyban állnak az őket körülvevő tárgyakkal, és ez a vi-