Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

TURAI TÜNDE: Leányszöktetés: deviancia vagy norma?

ójának „szinten tartására". Csupán abban az esetben van többről szó, mint formális gesztusokról, ha a szöktetés motivációs hátterében egyúttal a szülői akarattal való ellenszegülést is ott találjuk, amit ugyan követhetett az utólagos beleegyezés, de akár a nyílt konfrontálódás és meg nem bocsátás is. Az általános elterjedtség Az általánosan elterjedt modellek követése, vagyis a másoktól való különbözőség elutasítása, a nonkonvencionális magatartás elvetése a paraszti viselkedést szabályozó elvek egyik lényeges normája. Ebből a perspektívából nézve minden kirívó, különc magatartás morális ítéletet von maga után: bölcsködés, nagyzolás, kivagyiság stb. Mivel a leányszöktetés az I 930-as, I 940-es években annyira általánossá vált például a Tövisháton, hogy valósággal kiszorította a „rendes" házasságkötést, az azonosság elve alapján a gyakorlat szintjén - továbbra sem téve kétségessé a primer norma felsőbbrendűségét - prioritást élvező normává nőtte ki magát, hiszen nemcsak a szülői akarattal szembeszállókés nemcsak a szegények, hanem minden-vagy legalábbis majdnem minden - házasság szöktetéssel köttetett, még a nagygazdacsaládokban is.

14 Szexuális „rendellenességek" Az előbbi indítékokkal ellentétben az alábbiakban felsorolásra kerülők ritkábbak voltak ugyan, de nem mellékesek vagy elenyészőek. Mivel a nagylánynak a házassági „piacon" egyik legfőbb erénye szexuális tisztasága volt, ennek elvesztése igen komoly hátrányokat vont maga után, sőt lehetetlenné tette a megszégyenítő aspektusok nélküli, „rendes" házasságkötést, hiszen sem fátylat, sem koszorút, sem fehér ruhát nem ölthetett magára, mivel ezek mind a szüzesség szimbólumai. Az ilyen lány „tisztességes" férjhez adásának tulajdonképpen egyetlen lehetséges módja volt: a szöktetés. így ugyanis beléphetett - ha időlegesen egyházilag és polgárilag még nem is, de társadalmilag igen - az asszonyi státusba, ami összhangban volt szexuális állapotával. Ha nem is volt teljes mértékben kiiktatható a szüzesség elvesztése miatti szégyen, mégis lényegesen redukáltabb formában került kifejezésre. Tulajdonképpen három eset említhető ezen a típuson belül: a) Szexuális kapcsolat előzte meg a házasságot, és partnerként megőrizték egymást a továbbiakban is. b) A házasság előtti szexuális érintkezés során a lány teherbe esett, és hogy megelőzhessék a nyilvánosságra kerülés szégyenét, a leggyorsabb és az adott szituációra tekintve számukra az egyetlen lehetséges egybekelési formát valósították meg. e) A lány más férfival létesített szexuális kapcsolatot, mint aki feleségül vette. A háborús helyzet miatt ugyanis előfordult, hogy katonák nemi erőszakának estek áldozatul fiatal lányok, de természetesen nem zárható ki a partnerváltás lehetősége sem.