Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Kvalitatív társadalomkutatás és kulturális antropológia. Uwe Flick- Ernst von Kardorff- Ines Steinke, Hrsg.: Qualitative Forschung. Ein Handbuch Kotics József

nyosan kerül alkalmazásra. S az elméleti-módszertani kapcsolódásokon túl is van egy vonatkozás, amely nagyjelentőségre tehet szert. A kvalitatív kutatások mai megjelenési formáiban egyre hangsúlyosabb szerepet kap a gyakorlati alkalmazhatóság. Elsődlegesen a szociális munkában, az oktatás bizonyos területein és az egészségügy praxisában van példa a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására. Ezek a példák a kutatási eredmények gyakorlati visszafordíthatóságának, felhasználhatóságának olyan aspektusát jelenthetik, amelyek erősíthetik a hazai antropológia mind ez ideig nem igazán hatékony alkalmazott antropológiai törekvéseit. Az akut társadalmi problémák kezelésében, a krízismenedzselés különböző formáiban az angolszász kvalitatív társadalomkutatás a gyakorlati alkalmazhatóság terén is bizonyította, hogy az ily módon szerzett ismeret nem pusztán teoretikus érvénnyel bír, hanem azok közvetlenül is visszafordíthatok a társadalmi problémák kezelése során. Kérdés, hogy a kvalitatív kutatások magyarországi recepciója bekövetkezik-e egyáltalán. Az eddigi csekély hatás egyelőre a piackutatásban és a neveléstudományban mutatkozik. A magyarul az utóbbi években hozzáférhető művek a nemzetközi szakirodalomban perifériális jelentőségűek. A hazai recepció megítélésem szerint elsődlegesen annak függvénye, hogy a magyarországi szociológiában bekövetkező változások milyen irányba fordulnak.

3 A meghatározó monográfiák magyarra fordítása, a kutatástechnikai újítások fordításgyűjteményekben való megjelentetése, az eredmények egyetemi oktatásban való hangsúlyosabb megjelenítése, a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjainak figyelembevétele lehetnek azok a lépések, melyek révén az irányzat Magyarországon is meghonosodhat. A lehetőség az antropológiai kutatás számára is adott, de elképzelhető az is, hogy mint nem a szakterülethez kapcsolódó vizsgálati irány a kvalitatív társadalomkutatás eredményeit eleve kizárja tájékozódási pontjai közül. Magam úgy vélem, hogy a hazai antropológia törekvésében, melynek célja, hogy a társadalomtudományok között karakteres és jól azonosítható szerepet töltsön be, a kvalitatív társadalomtudományi módszerek és beállítódás alkalmazása nem az eljellegtelenedéshez, hanem éppen ellenkezőleg, a szélesebb szakmai közvélemény számára is világos és érdeklődésre számot tartó eredmények eléréséhez vezető eszköz lehet.

4 :g JEGYZETEK ta Miután elsődlegesen a kvalitatív kutatás átfogó bemutatására és az antropológiához való kapcsolódásának felvázolására törekszem, a könyv bemutatását nem tartalomjegyzékének bő ismertetésével véltem megoldhatónak, hanem a hangsúlyosabb kérdések részletesebb kiemelésével. Ennek következtében néhány vonatkozást nem érintek. Röviden itt térek ki a kézikönyv szerkezeti felépítésére, és utalok azokra a részekre, melyekkel nem tudtam részletesebben foglalkozni. A Mi a kvalitatív kutatás címet viselő bevezető fejezetet egy önálló tematikus blokk követi: A Hogyan csináljunk kvalitatív kutatást - paradigmatikus kutatási stílusok című részben a kvalitatív kutatásban meghatározó szerepet játszó kutatók életművének részletező, összefoglaló bemutatását találjuk. Miután ezen szerzők tevékenysége az elméletek ismertetésekor újra előkerül, nem láttam szükségét erre külön kitérni. Anselm Straussnak, a Qrounded Theory létrehozójának pályaképén túl ovashatunk Erving Goffmann, Harold Garfinkel, Paul Willis, Georges